2019. szeptember 8., 17:42

Lézerrel vágott csipke? Nem gond!

Van egy csallóközi vállalkozó, akinek a termékeire már a világ nagy nyomdászai is felfigyeltek. Kanovits Zoltánnal, a Kanovits Print vállalat vezetőjével a nyomdaipar jövőjéről és arról beszélgettünk, hogyan sikerült felépítenie egy modern, kreatív nyomdaipari stúdiót.

Kanovits
Galéria
+4 kép a galériában

Beszélgetésünk elején megriadok, és rögtön meg is kérdezem, mi mindent árult el rólam a névjegykártyám egy nyomdásznak. Megnyugtat, hogy nem kíván ebből pszichológiai következtetéseket levonni, inkább a papír típusát nézi, mert ők most is mintegy 700 típusú papírral dolgoznak. Ha különleges, akkor elkezdi hasonlítani a sajátjaihoz. Azonnal megállapítja, hogy az enyémet egy digitális kis gépen nyomtatták, amelyen, ha melegszik, mindig torzul egy kicsit a grafika, amiért később nem is lehet pontos a kivágás. A grafikus pedig a legnagyobb merényletet követte el a nyomdász ellen, mert keretet tett a névjegykártyába, ami miatt még a pontossági tolerancián belüli vágásnál is rögtön meglátszik a legkisebb elcsúszás. 

Kapok egy kis termékbemutatót, ahol néhány termékről elképzelésem sincs, hogyan lehetett előállítani. Papírcsipke, átlátszó lakk az emblémán, metálszínhatás. Mindez nemcsak papíron, hanem akár fa-, alumínium, vagy plasztlemezen. Lemez, amire mintha bőrt húztak volna, a másik pedig olyan, akár egy fürdőszobai csempe.

Majd kapok egy kis ízelítőt a nyomdaiparról. Megtudom, hogy az elmúlt évtizedekben voltak a nagy professzionális ofszetnyomdák, magas szaktudással, nagy mennyiségek nyomtatására alkotva. Mellettük megjelentek a kicsi fénymásolók, ahol nagyon csúnyán és nagyon rosszul nyomtattak. A válság után pedig előtérbe kerültek a digitális nyomdák. Már a vállalatok sem kérnek tízezerszámra katalógusokat, minden gyorsabban változik, így a cégeknek is gyorsabban kell reagálniuk. Bár az egységár a nagy példányszámnál kevesebb, néha a százdarabos, különleges reklámanyag többet ér, mint a több tízezres. Az ofszetnél van egy minimális mennyiség, amelynél érdemes beindítani a gépsort. A copy shopok minőségben messze elmaradnak. A digitális nyomdák pedig némely esetben elérik, sőt meg is haladhatják az ofszet minőségét, és akár egy darabot is nyomtathatnak.

Az üzlet gyorsulása
Ma már az ügyfél elvárja, hogy a délutáni rendelését másnap reggel el tudja vinni tőlünk. Grafikusaink megtervezik, rögtön tudnak mutatni egy mintapéldányt, és kérhetnek tőlünk bármit, hogy vágjanak bele csipkéket, vagy négyzethálót, vagy különleges színhatást..

Mintha az új ipari forradalomba csöppennénk, ahol a tömegtermékek visszaszorulásával (például a 3D nyomtatók megjelenésével) előtérbe kerülnek az egyedi termékek. Megtudom, hogy ez itt már az új valóság. A csempe-, vagy bőrhatást már számítógép által vezérelve, több rétegben vitték rá a különböző lemezekre.

Új igények jönnek. Régen egy vállalat az összes postaládát beszórta a katalógusaival, ha kellett, ha nem. Ma már ezt személyre szabottan szeretnék, hasonlóan, mint az online reklám esetében. A százezer helyett csak 2-3 ezer példányt küldenek ki. A digitális nyomtatás megteremti a lehetőséget, hogy egy utazási iroda a klienseinek névre szólóan, a kliens eddigi rendelései alapján összeállított ajánlatot készíttessen, és akár meg is köszönheti benne a kliens többéves bizalmát. Az ilyen ajánlatra az ügyfelektől a visszajelzés nyolcszor nagyobb.

Manapság a nyomdászatnak egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a csomagolástechnika. Régebben egy vállalkozónak akár tízezres nagyságrendben kellett csomagolóanyagot rendelnie. Ma egy kisvállalkozó, ha például bioszappant gyárt hétfajta illattal, akár minden illatra külön legyárttathatja a szükséges mennyiséget, mondjuk 10-20 vagy 100 darabot is. A doboz egyben a termék egyik fő reklámhordozója, vizuálisan is segítenie kell a termék eladását, és információt kell adnia, akár különböző nyelveken. A kis szériát Dunaszerdahelyen azért tudják megoldani, mert nemcsak nyomtatnak, hanem a doboz kialakításához szükséges vágást is helyben végzik. Már nem előregyártott formával, hanem könnyen átállítható digitális technikával.

Ez talán már nem is nyomdászat, annyi szakma keveredik. Meg is kérdem, Kanovits Zoltán minek tartja magát?

Nálunk alkotómunka és tanácsadás is folyik. Értenünk kell a marketinghez, a termékfejlesztéshez, a piacra helyezéshez, bérbe adunk óriásplakátokat, és mindehhez egy kicsit többet szeretnénk nyújtani, mint a versenytársak. Az ötleteinket pedig meg kell valósítani, olyan grafikai formát kell nyújtani, amely valóban teljesíti az elvárásokat, felhívja a figyelmet, segíti az eladást, hogy a megrendelőink újra visszatérjenek. Csak ezután jöhet maga a nyomtatás, legyen az óriásplakát, szórólap, névjegykártya, csomagolás vagy kiskatalógus.  Mindenből célzottan egy kevés. Azt találtuk ki, hogy mi egy kreatív nyomdai stúdió vagyunk. Egy kis műhely, ahol 24-en közösen terveznek, alkotnak. Mindezt további kétszáz emberrel együttműködve valósítjuk meg.

Bekerültek a szűk elitbe

A vállalatvezető elmondja, hogy óriásplakátokkal kezdett. Az akkori szlogenjük szerint „nem az óriásplakátot, hanem a sikert árusították”. 15 évvel ezelőtt a saját telkén két óriásplakátot akart kialakítani, csak azért, hogy ezzel is hozzájáruljon a jelzálogkölcsöne törlesztéséhez. Rengeteg engedély kellett az induláshoz, de megtanulta. Jó minőségű táblát készített, jó grafikával, pontosan kihelyezett plakáttal. Jöttek is a további megrendelők, és az akkori gazdasági fellendülés, illetve a minőségre való törekvés segített a vállalkozása fejlődésében. A plakátok jól néztek ki, nem szakadoztak le pár nap után. Bizonyították a megrendelőnek, hogy ez nem kidobott pénz volt, hanem beruházás a további sikerekbe.

A válság után csökkentek a bevételek, amire a cég válasza a további innováció, a fejlesztés volt. Ekkor egyeztek meg a Xerox céggel, elhoztak egy kisebb digitális nyomdát. Mivel már volt kialakult ügyfélkörük, a gép rögtön tele lett munkával, igaz kis szériás, igény szerinti nyomtatással. A kis gépet gyorsan lecserélték egy komolyabbra, olyanra, amilyen még nem volt Szlovákiában. A gép pontos és minőségi munkát végzett; akár még külön a logót is tudták lakkozni, ami a régi módszerrel nagyon bonyolult, manuális folyamat volt. Ekkor lettek a Xerox üzleti képviselői. Hét év után az idén cserélték le egy még modernebb nyomdára, a Xerox Iridesse-re, amely a színes nyomtatás mellett már fémes, metallikus színskálával is tud nyomtatni. Szlovákiában nincs több ilyen, és a szomszédos országokban is ritkaság. Ezzel a Xerox kiemelt partnerévé váltak, bekerültek abba a szűk elitbe, ahova a világ legjobb kétszáz nyomdásza tartozik.

Kanovits Zoltán elmondja, mivel házon belül együtt van minden folyamat, tökéletesen ismerik a kezükben lévő technológia lehetőségeit. Az új gépeken mindent kipróbálnak, így a grafikusuk elmehet a technológia nyújtotta határokig. A különböző eszközök, akár a papírlézervágó kombinálásával pedig olyan dolgokat állítottak elő, amire még a Xerox központjában is felkapták a fejüket. El is hívták a dunaszerdahelyi vállalatot Portugáliába a Xerox-világkonferenciára egy bemutatóra. A tulaj ezt nem is akarja sikernek nevezni, hiszen Szlovákia kis piacnak számít, ahol nagyságrendekkel kevesebb a megrendelés, mint a nyugati kollégáinál. De éppen emiatt jut idő és energia a különlegességek legyártására. Sikeresen mutatkoztak be Portugáliában, majd Milánóban, és a termékeikkel még a nyugati kollégáikat is meglepték. Persze erre is van magyarázat, hiszen van olyan amszterdami kollégájuk, aki 170-szer többet nyomtat, mint a dunaszerdahelyiek, és nincs rákényszerítve arra, hogy kínjában lézerrel vágjon csipkét a papírba, hogy el tudja adni a termékét.

Már az első konferenciák után több megrendelése akadt, így Kanovits Zoltán a vállalata egyik lehetőségének tartja, hogy a nyugati kollégái megkeresik – éppen az egyediségnek köszönhetően. Szakmai siker, hogy felfigyeltek rá a Xerox-közösségben, és az elkövetkező hónapokban Tokióba és Sydney-be hívják előadni. Úgy látszik, a minőségre való törekvés megteremtette a szakmai megbecsülést. Amit remélhetően sikerül aprópénzre is váltani, hiszen ezekkel a bátor fejlesztésekkel nem kevés lízingterhet vettek a vállukra.

Megjelent a Magyar7 2019/36.számában. 

Kanovits
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék