2017. július 16., 18:26

Uniós élelmiszer-ipari lázadás

POZSONY. A 28 európai uniós tagállam közül már 7-en fellázadtak az egyazon, de eltérő minőséget mutató termékek gyakorlatával szemben. A kezdeményezés, amely 2017 februárjában, Pozsonyban vette kezdetét, – amikor is tesztekkel támasztották alá, hogy a Szlovákiában és Ausztriában is azonos márkanév alatt és csomagolás mellett forgalomba hozott élelmiszerek Ausztriában jobb minőségűek, mint idehaza – mára egyre nagyobb méreteket ölt, s ebből kifolyólag egyre nagyobb botránnyá dagad.
201707161835220.00000000000000000000001a_bevasarlas.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

A Budapesten és Prágában nyugati termékek kapcsán elvégzett tesztek ugyancsak felháborító eredménnyel zárultak. Az egyazon márkanév alatt és ugyanolyan csomagolás mellett forgalomba hozott nyugat-európai termékeket övező bírálatáradathoz időközben a horvátok, a szlovének, a románok és a bolgárok is csatlakoztak. Az egyes termékek egységes minőség melletti forgalomba hozatalának kérdése hétfőn kerül terítékre Brüsszelben.

Legutóbb a csehek állapították meg, hogy a Németországban forgalomba hozott termékek minőségéhez képest ugyanolyan szintű a Csehországban piacra dobott termékek minőségbeli lemaradása, mint Szlovákia és Ausztria viszonylatában az osztrákok javára. Németországban jobb ízű a Coca Cola, a halrudacskákban több a hal, a mosóporok hatékonyabban távolítják el a foltokat, jobb ízű a tea, a tej zsírosabb, a sajtokat nagyobb csomagolásban leljük meg a nyugati boltok polcain, a pizza húsosabb, míg a csokoládékrém több fehérjét tartalmaz. A kevésbé minőségi termékeket ugyanakkor Csehországban az embereknek ugyanolyan mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, mint a németországi vásárlóknak.

A cseheknél 21 élelmiszer közül 13 eltérő minőséget mutatott

Az említett nemzetközi összehasonlító felmérést, a cseh mezőgazdasági minisztérium megbízásából készítették el a prágai Kémiai Technológiai Egyetem akkreditált laboratóriumaiban. A felmérésben tesztelt termékek közül Csehországban 21 élelmiszer közül 13 eltérő minőséget mutatott a Németországban piacra dobottakhoz képest, 5 terméke enyhe eltérést mutatott, s csupán 3 minősége egyezett meg a németországival. A szlovákiai tesztek esetében 22-ből 10 termék minősége volt jelentősen alacsonyabb.

A csheknél elsősorban két megállapítás kavarta fel a port. Az első, hogy a csehországi Iglo halrudacskákban a németországihoz képest 7 százalékkal kevesebb volt a halhús tartalom. Az idnes.cz aláhúzta, hogy eközben mindkét termék ugyanazon németországi üzemben került legyártásra. A második nagy felháborodást okozó megállapítás az volt, hogy a Henkel cég által forgalmazott Persil mosópor Csehországban a Németországban forgalomba hozott azonos márkájú mosóporhoz képest kevesebb aktív részecskét tartalmazott, ami végérvényben azt eredményezte, hogy a cseh változat hatékonysága 20 százalékkal alacsonyabb volt.

A Henkel a fogyasztói szokásokra és igényekre hivatkozik

A Pravda a cseh szaktárca tájékoztatását követően magyarázatot követelt a Henkeltől. „A Henkel társaság minden egyes termékcsoport esetében betartja a minőségi és hatékonysági irányelveket, függetlenül attól, hogy minőségi termékei mely országban vagy régióban kerülnek forgalomba hozatalra. Egyúttal a különféle fogyasztói szokásokhoz és igényekhez igazodik“ – közölte a Henkel.

„Léteznek olyan régiók, ahol az emberek alacsonyabb, míg olyanok is, ahol hőfokon mosnak. Például a fogyasztói szokásokkal foglalkozó tanulmányokból tudjuk, hogy a cseh fogyasztók más európai országokban élő fogyasztókhoz képest – s ez Szlovákiára is igaz – szívesebben mossák ki fehérneműiket magasabb hőfokon. Ezen felül a foltok fajtáiban is eltérés mutatkozik, ami ugyancsak bizonyos összetételbeli eltérést követel meg“ – tájékoztatott a Henkel.

Aktív részecskék helyett színesek

„A gyártók színes részecskéket kevernek a mosószerbe, amelyek a legtöbb esetben nem a szóban forgó aktív részecskéket takarják, hanem csak hatásvadász megoldásnak minősülnek. A németországi vagy ausztriai Persilben ugyanakkor még ezekben is eltérő arányban vannak jelen a szlovákiaihoz képest mutatkozik“ – mondta el a felmérést végző prágai egyetem munkatársa, Jan Pivoòka. A Henkel mindeközben kitart álláspontja mellett, miszerint az egyes országokban forgalmazott Persilben nincs eltérés, amit egy idén áprilisban, Magyarországon végzett teszttel kíván alátámasztani.

Eredetit az utánzatok helyett

Gabriela Mateèná földművelésügyi miniszter az ügy kapcsán kifejtette, szerinte az érv miszerint az emberek regionálisan eltérő ízeket várnak el nem állja meg a helyét. „A szlovák fogyasztó bizonyosan nem vágyik az osztrák vagy a német fogyasztóhoz képest művi édesítőszerekre, és ételszínezékekre, több emulgátorra vagy alacsonyabb hústartalomra. Egységes minőséget akarunk, a drogériai termékek esetében is“ – közölte Mateèná.

Az eltérő minőséget mutató termékek problémájával márciusban, a Visegrádi 4-ek tagországai is foglalkoztak varsói ülésükön. Robert Fico kormányfő akkor azt mondta, a kettős minőséget mutató termékek problematikájára nem technokrata, hanem politikai problémaként tekint. „Azt akarjuk, hogy a közös piacon olyan termékek kerüljenek forgalomba hozatalra, amelyek nem az eredeti termékek utánzatai lesznek, hanem pontosan megegyeznek azzal a minőséggel, amelyet az adott termék megnevezése ígér“ – fűzte hozzá Mateèná.

Újabb szlovákiai minőségellenőrzés

Szlovákia mindeközben egy újabb minőségellenőrzésbe vágott bele, amelynek keretében 32 terméket vesz górcső alá, amelynek célja megállapítani, hogy időközben történt-e változás a nagy nemzetközi cégek a régi és új tagállamok fogyasztóival szemben tanúsított magatartásában. „Több forgalmazó már az első tesztek eredményeit követően módosított a csomagolásán és megjelölésén“ – közölte Jozef Bíreš, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszerfelügyeleti Hivatal (ŠVPS) vezetője.

Hét tagállam elégedetlen

Az Európai Bizottság (EB) arra kérte az uniós tagországokat, hogy bocsássák rendelkezésére az eltérő minőséget mutató élelmiszer-ipari termékekkel kapcsolatos adataikat és ténymegállapításaikat. A kérdőíveket 21 tagország töltötte ki, amelyek közül 7 jelezte, hogy alapvető problémákat észlelt a termékek minőségét illetően, míg 14 tagállam nem emelt panaszt.

A csehországi teszt új szelet terelt az eltérő minőséget mutató termékek problémaköre miatt aggodalmaskodó tagországok vitorlájába. Marian Jureèka, cseh szaktárcavezető az EU mezőgazdasági minisztereinek legközelebbi, hétfőn esedékes ülésén beszélni kíván az eredményekről.

201707161835220.00000000000000000000001a_bevasarlas.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás