Újfajta kártevő támadja a szőlőket
A rügyfakadást követően a gazdák észlelték, hogy valamilyen kártevő igencsak megtépázta a fiatal hajtásokat. Nappal se híre, se hamva nem volt a kártevőknek. Köbölkúton nyugtalanok, tanácstalanok lettek a gazdák, permetezéssel próbálkoztak, sikertelenül. Hamar kiderült, a bagolylepke hernyója éjszaka támad, jóval sötétedés után mászik ki a földből, hogy táplálékhoz jusson. Ezért a furcsa, mutáns egyed nem válhatott természetes ellenségei, a madarak táplálékává, megszakadt tehát a biológiai tápláléklánc – mutatott rá Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja gazdasági és régiófejlesztési alelnöke.
Néhány nappal ezelőtt éjszaka volt kint a szőlőben Köbölkút apraja-nagyja, éjjel permeteztek a kártevő ellen, mások zseblámpával kezükben, az éjszaka közepén, kézzel szedték össze a lárvákat. Több százat vagy több ezret. Közben kiderült, hogy a felszívódó permetezés nem használ, kontakt permetszerrel próbálkoztak. Az is csupán akkor vált részben hatásossá, amikor éjjel magát a lárvákat permetezték. Számos esetben ez sem segített. Különös, rendkívül ellenálló kártevővel van tehát dolgunk, amely megjelent Kürtön, Muzslán, Ebeden és Párkányban is, az ottani (itteni) szőlőültetvényeken. Vannak, akik a szőlő szárát ragacsos anyaggal kenték be, hátha segít.
A korai szőlőfajták rügyfakadása igencsak meglepte a szőlőgazdákat, legalábbis itt, a Duna mentén. A korai fajtákat a bagolylepke alaposan megtizedelte. A gazdák abban reménykednek, hogy a hernyók kétkezi begyűjtését követően újabb támadás, invázió nem éri őket, amely megritkítaná a későbbi szőlőfajtákat is rügyfakadásukat követően. A bagolylepke hernyója ugyanis a fiatal, friss hajtásokat kedveli, az erősebb, kifejlettebb hajtásokat nem támadja. A rendkívül enyhe, fagymentes tél következménye lehet az időbeni egybeesés, mikor is a rügyfakadást követően a lárvák rögvest megrohamozták a friss hajtásokat. Korábban, a hosszabb ideig elhúzódó fagy miatt ez nem következhetett be. Talány marad azonban, vajon miért csak éjszaka támad a bagolylepke hernyója, megelőzve ezzel, hogy a madarak táplálékává váljon. Mindenesetre itt, a Duna mentén máris óriási károkról számoltak be a szőlőgazdák. Érdemes odafigyelni más régiókban is, nem zárható ki ugyanis néhány nappal vagy héttel később egy hasonló lefolyású invázió – figyelmeztet Farkas Iván.
