Újabb problémák a vonatokon?
A Pozsony és Komárom közötti, a csallóköziek számára kiemelt fontosságú regionális szakaszon a Leo Express munkavállalóinak egy részét képviselő szakszervezet határozatlan idejű munkabeszüntetésre készül. Eközben a háttérben elhúzódó bértárgyalások állnak, az eltérő gazdasági realitások és az utasok mindennapi élete feszül egymásnak.
A mindennapi ingázók számára a legkellemetlenebb forgatókönyv látszik megvalósulni a Pozsony és Komárom közötti vasútvonalon. Nyáron az utasok csak átszállásokkal tudtak eljutni a fővárosba, de azóta is gyakoriak a javítások a szakaszon. A héten a Leo Express vállalatnál működő OdLeSK szakszervezet határozatlan idejű sztrájkot hirdetett, amely november 12-én, hajnali fél négykor veszi kezdetét, és drasztikusan érintheti a régió személyszállítását.
Lucia Sáková, a szakszervezet elnöke szerint a munkabeszüntetés nem egy hirtelen felindulásból elkövetett lépés, hanem egy hosszú, eredménytelen folyamat végkifejlete. A munkavállalók körében megtartott belső szavazás egyértelműen rávilágított arra, hogy a sztrájk jelentős támogatottságot élvez a dolgozók körében. A radikális lépés kiváltó oka az első vállalati kollektív szerződés megkötése körül kialakult, egyre inkább elmérgesedő munkaügyi vita.
Az első kollektív szerződés
A felek közötti tárgyalások még az elmúlt év decemberében kezdődtek, ám a lassan egy éve húzódó egyeztetések során nem sikerült közös nevezőre jutni, hiába vontak be külsős közvetítőt is a folyamatba. Az OdLeSK elsődleges és legfontosabb célja egy átfogó vállalati kollektív szerződés megkötése, amely garantálja az alapbérek emelését, valamint egyértelmű, méltányos és kötelező érvényű szabályokat fektet le a bérezésre és a munkafeltételekre vonatkozóan.
A szakszervezet vezetése sérelmezi, hogy a munkáltató a kollektív tárgyalások időszaka alatt egyoldalúan módosította a bérezési feltételeket, majd egy újabb módosítást is bejelentett anélkül, hogy arról előzetesen érdemi egyeztetést folytatott volna az érdekképviselettel. Bár a szakszervezet elviekben üdvözli a munkavállalók anyagi helyzetének javítását, határozott álláspontja, hogy a hosszú távú biztonságot és az átlátható szabályokat kizárólag egy kötelező érvényű kollektív szerződés nyújthatja.
A vállalat vezetősége természetesen teljesen más megvilágításba helyezi a kialakult konfliktust. A Leo Expres elsődleges célja a vasúti közlekedés folytonosságának biztosítása és a bejelentett sztrájk utasokra gyakorolt negatív hatásainak a minimalizálása. Ennek érdekében a cég minden rendelkezésre álló szervezési és üzemeltetési intézkedést megtesz, miközben arra kérik az utasokat, hogy folyamatosan figyeljék a hivatalos weboldalukat az aktuális forgalmi információkért.
Emil Sedlařík, a Leo Express szóvivője határozottan reagált a szakszervezeti vádakra, kiemelve, hogy Lucia Sáková kijelentései nem festenek teljes és objektív képet a tárgyalások valódi menetéről. A munkáltató állítása szerint folyamatosan hajlandóságot mutattak a párbeszédre, keresték a kompromisszumos megoldásokat, és olyan javaslatokat terjesztettek elő, amelyek szigorúan figyelembe veszik a vállalat gazdasági teherbíró képességét.
A cégvezetés egyenesen az OdLeSK vezetőségét teszi felelőssé a vita elmérgesedéséért, mondván, a szakszervezet a kompromisszumkeresés helyett a nyomásgyakorlás legszélsőségesebb formáját választotta.
A vállalat szerint az érdekképviselet által támasztott követelések pénzügyi vonzata egyszerűen meghaladja a társaság jelenlegi gazdasági lehetőségeit. Ezeknek a feltételeknek az elfogadása nemcsak a vállalat hosszú távú pénzügyi stabilitását veszélyeztetné, hanem magukat a munkahelyeket és a jövőbeli működés biztonságát is. Visszautasítják a vádat, hogy ignorálnák az alkalmazottak anyagi igényeit. A cég rámutatott: noha a munkaügyi vita érdemben megnehezítette a bérek szokásos éves felülvizsgálatát, a vezetőség éppen a dolgozók védelmében hajtott végre egyoldalú béremelést, hogy a munkavállalók ne szenvedjenek anyagi hátrányt az elhúzódó jogi és adminisztratív csatározások miatt. Emellett hivatalos ígéretet tettek arra, hogy 2027-ben ismét visszatérnek a bérek felülvizsgálatához. Azt is fontos hozzátenni, a vállalatnál működő két szakszervezet közül csupán az OdLeSK hirdetett sztrájkot, a másik érdekképviselet nem csatlakozott a kezdeményezéshez.
Látványos fejlődés
A helyzet bonyolultságát növeli, hogy a Leo Express az elmúlt időszakban komoly gazdasági sikereket és dinamikus növekedést könyvelhetett el, különösen a Csallóközt átszelő vonalon. A 2025-ös év során a társaság összesen több mint 4,5 millió utast szállított az érdekeltségei alá tartozó szlovákiai, csehországi és lengyelországi vonalakon, ami lenyűgöző, 19,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A szlovákiai piacon ez a bővülés még látványosabb volt: a Pozsony és Komárom közötti szakaszon a szállított utasok száma több mint egynegyedével, 27,4 százalékkal ugrott meg, elérve a 2,9 milliós utasszámot. Peter Köhler igazgató a sikert a minőségi szolgáltatásoknak, a megbízható személyzetnek és a modern vonatoknak tulajdonította.
Ne légy a következő
A bérviták mellett a vállalatnak egy másik kihívással is szembe kell néznie a Pozsony–Komárom vonalon: a vasúti átjárók biztonságával. Erre válaszul a Leo Express október végén elindította a „Nebuď ďalší” (Ne légy a következő) elnevezésű prevenciós kampányát. Ennek keretében a legkockázatosabb átjárók környékén gyászkoszorúkat ábrázoló mobil óriásplakátokat helyeztek ki, hogy drasztikus vizuális üzenettel rázzák fel a figyelmetlen autósokat a közelgő adventi és karácsonyi csúcsforgalom előtt.
A probléma valós és égető: áprilisban Dunaszerdahelynél egy teherautóval ütközött a szerelvény, amelynek során a sofőr életét vesztette, a vonat kisiklott, és huszonegyen megsérültek. Az Eurostat adatai szerint Szlovákia európai viszonylatban élen jár a vasúti átjárókban történt halálos balesetek számában. A balesetek 99,5 százalékát a felelőtlen autósok okozzák.
A Leo Express körüli sztrájkfenyegetés ráadásul nem egy elszigetelt jelenség, hanem egy sokkal szélesebb, az egész szlovák vasúti ágazatot érintő válság tünete. November 12-én, a magáncég sztrájkjával egy napon a Szlovák Államvasutak (ŽSR) dolgozói is nyilvános tiltakozásra készülnek. Az állami infrastruktúra-kezelő munkatársai elutasították a munkáltató és a közlekedési minisztérium ajánlatát, amely csupán ötszázalékos béremelést irányzott elő, ráadásul csak 2027 nyarától; igaz, egy kétszáz eurós egyszeri juttatást is belefoglaltak az ajánlatba. Dávid Capik, a vasutasok szakszervezetének elnöke egyértelművé tette: az infláció és a megélhetési költségek növekedése miatt a dolgozók 2027 januárjától tízszázalékos emelést követeltek. Bár a Szlovák Vasúttársaság (ŽSSK) háza táján a napokban sikerült eloltani a „tüzet” egy átlagosan 8,4 százalékos béremelést és 350 eurós jutalmat tartalmazó megállapodással, a szektor egésze továbbra is puskaporos hordón ül.
Az írás a Magyar7 2026/46. számában lesz olvasható.
