Továbbra is a férfiak jövedelmétől függnek a szlovákiai családok
„A szegénység kockázata a nemi egyenlőtlenség következtében növekedik“ – mutatott rá a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) elemzője, Zuzana Madarová.
„A családok továbbra is nagy mértékben függnek a férfi jövedelmétől. Ez leginkább váratlan helyzetekben látható, például a család felbomlásakor, a munkahely elvesztésekor vagy a partner megbetegedésekor nyilvánul meg“ – fejtette ki.
Kevés munka, alacsonyabb bérek
A szlovákiai nők bevételét több tényező is befolyásolja. A statisztikai adatok szerint foglalkoztatottságuk a férfiakéval összehasonlítva 10 százalékkal alacsonyabb. A több mint 2,7 millió gazdaságilag aktív ember közül 1,2 millió a nő. Õk a munkájukért a férfiakénál általában kisebb bért kapnak, havonta 24 szalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfi kollégáik. A nők egyúttal gyakrabban dolgoznak részleges munkaviszonyban és főként ők azok, akik családalapítás után kénytelenek lemondani karrierjükről. A 3-5-gyermekes nők fele ma munkanélküli.
„Mindez befolyásolja a nyugdíjak nagysága közti különbségeket is, ami ma Szlovákiában 8 százalék“ – mondta el Madarová.
Egyensúlyozni a család és a munkahely között
A munkaügyi tárca nemi egyenlőséggel foglalkozó szakosztályának vezetője, O¾ga Pietruchová szerint a különbségek felszámolásának útja a nők nagyobb gazdasági függetlensége lehetne. Ezért Szlovákiában is már több éve a munkahely és a családi élet összehangolásáról beszélnek. Az anyák foglalkoztatottságának mértéke azokban az országokban magasabb, amelyekben a munkapiac alkalmazkodni tud az anyákhoz. A család és a munkahely közti egyensúly megteremtésében segítséget nyújthatnak a céges óvodák, valamint a rugalmnasabb munkaidő és a rövidebb műszakok bevezetése.
„Az anyák számára akkor válna lehetővé a munkavégzés, ha két-három évig rugalmas pozíciójuk lenne, illetve összehangolódnának a további szolgáltatások" – mondta el Pietruchová. Egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a rövidebb műszak az egész karrier folyamán semmi esetre sem számít preferált modellnek.
Daniel Gerbery, a Munka- és Családügyi Kutatóintézet szociológusa is úgy véli, a részleges műszakok hosszútávú szempontból nem jelenthetnek megoldást. Azok ugyanis több kockázattal párosulnak, mert a dolgozók kisebb szociális védettséget élveznek. „Ha az ilyen munkahelyeket fejleszteni kell, akkor úgy, hogy átjárhatók legyenek, nem pedig úgy, hogy végállomásnak számítsanak“ - fejtette ki.
Pár szám a hazai szegénység kapcsán:
Az Európai Unió 2010-ben célul tűzte ki, hogy 2020-ig 80 millióról 60 millióra csökkenti azon személyek számát, akik a szegénységi küszöbön élnek. Ez azonban vélehtően nem sikerül.
A gazdasági válság kirobbanása után a szegények száma nőtt, jelenleg az EU-ban a szegénység az 500 millió lakos közül 122 millió embert sújt.
Szlovákiában több mint 640 ezer embert sújt a szegénység, egyötödük 16 évnél fiatalabb gyerek. Esetükben egyébként mérsékelten csökken a szegények száma.
Szlovákiában a nők szempontjából a szegénység főként a gyermekes egyéni vállalkozókat, a roma nőket, a nyugdíjasokat, az egészségkárosult nőket és az EU-n kívülről érkező migránsokat sújtja.
Hol helyezzük el gyermekünket?
Azok az anyák vannak a legnehezebb helyzetben, akik nem számíthatnak szülői támogatásra. Foglalkoztatásuk ugyanis szorosan kötődik az általuk megfizethető bölcsődék, óvodák, gyermekklubok elérhetőségére.
„Ha a munkapiacon alacsonyabb a munkanéküliség mértéke, akkor nem keletkezik kereslet. Ellenben, ha hiányoznak a különféle gondozói szolgáltatások, akkor feltételezhetjük, hogy olyan akadályról van szó, amely megátolja az anyák munkapiacra való belépését“ – magyarázta Gerbery.
Az óvodalátogatásra nagy szükség van, mert egy PISA-felmérésből is kiderült, az óvodába nem járó gyerekek az iskolában rosszabb eredményeket értek el azoknál, akik jártak óvodába.
Mi a megoldás?
Madarová szerint a megoldás kulcsa a különbségek eltörlése – például az ún. integrált politikán keresztül, ami által összehangolódnának a társadalom különféle rétegeiből származó nők és férfiak szegénységének különböző okai. Ehhez azonban a kormány, a civil szervezetek és a nemzetközi intézmények kedvezőbb együttműködésére van szükség.