Tovább romlik a mezőgazdaság helyzete
Ez a mezőgazdaságról és élelmiszeriparról szóló 2015-ös jelentésből következik, amelyről a héten tárgyalt a kormány. A mezőgazdászoknak nincs okuk az örömre. Gondot okoznak nekik a gyenge hektárhozamok és a bérek, az elhanyagolható haszon, illetve veszteség.
Rekord nagyságú behozatal
Nagy különbségeket látni már az átlagbér összehasonlításakor is. Míg a nemzetgazdasági átlagbér 883 euróra nőtt, ami körülbelül 3%-os évközi növekedést jelent, addig a mezőgazdaságban 2,3%-kal csökkent az átlagfizetés, 670 euró lett.
A szektorban nem sikeres a külkereskedelem sem, ahol még inkább elmélyült a negatív szaldó. Míg a teljes szlovák gazdaságban 3,3 milliárd euró nagyságú aktivitást észleltek, ami azt jelenti, hogy az országból több árut exportáltak, mint amennyit importáltak, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében ez fordítva volt – az import több mint egymillió euróval túllépte az exportot.
Mateèná támogatja az őstermelőket. Méltóságon aluli a mezőgazdászok helyzete
„Az agrárcikkek behozatalának és kivitelének aránya nemcsak a környező országokkal és a Visegrádi Négyekkel összehasonlítva a legmagasabb, hanem leginkább a termelést tekintve legfejlettebb országokkal összehasonlítva” – olvasható a jelentésben.
Bár a mezőgazdaság tavalyi teljes haszna elérte a 30,5 millió eurót, ez eléggé kevés. Nem beszélve arról, hogy ez 35 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban volt.
„A támogatások növekedése mellett is stagnált a mezőgazdaság gazdasági teljesítménye” – állapították meg a jelentés szerzői. Ez a csökkenő hozamokon mutatkozott meg, amelyek 26 millióval voltak alacsonyabbak, mint 2014-ben.
Kis nyereségek, nagy veszteségek
Ami a nyereséget illeti, a tavalyi évben csak a mezőgazdasági vállalatok 67%-a volt nyereséges, ez szintén hanyatlást jelent. A nyereségek többsége nem volt magas.
A vállalatok 39%-ának csak 40 000 euróig terjedt a nyeresége. A vállalatok 10 %-ában 40 000-80 000 euró között mozgott a nyereség, 6%-uknak volt magas, több mint 280 000 eurós nyeresége.
A másik oldalon a mezőgazdasági vállalatok egyharmada könyvelt el veszteséget – 89 vállalat esetében a veszteség 280 000 euró nagyságú volt, 17 vállalat esetében több mint egymillió eurós veszteségről volt szó.
A csökkenő nyereségért a jelentés szerint például a csökkenő hozamok és a mérsékelten növekedő költségek felelősek, de az árak csökkenése is, például a tej és a sertések árának csökkenése.
Igazságtalan elosztás az Európai Unióban
Az említett jelentés igazolja a szakadéknyi különbségeket a mezőgazdászok teljes támogatását illetően az egyes EU-tagországokban. A támogatások csaknem 80%-át azok a tagállamok kapják, akik eredetileg, a kezdetekkor az EU tagországai voltak.
A teljes támogatás legnagyobb részét a francia mezőgazdászok kapták (csaknem 15%), magas támogatásban részesültek a mezőgazdászok Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában.
Szlovákiának a teljes EU-támogatásoknak csak a 0,9%-a jutott, vagyis körülbelül 260 euró egy hektár mezőgazdasági földterületre. A legkisebb támogatást hektáronként a horvátok, a litvánok, a románok és a lettek kapták.
Fogytán a mezőgazdászok ereje. A mezőgazdasági cégek zömét áron alul adják el
A jelentés szerzői a jelentés végén megállapítják, hogy bár Szlovákia elfogadta a mezőgazdaság koncepcióját és fejlesztési akciótervét 2020-ig, a terv céljait nem sikerül teljesíteni.
Például a tejtermelésben még mindig nem sikerült elérni, hogy a tej és a tejtermékek felvásárlási ára legalább az előállítási költségeket fedezze. Ugyanez vonatkozik a vágóhidakon leadott hús árára is.
A kormány teljesen elhanyagolta a haltenyésztést is, amikor tavaly nem különített el pénzt az ágazat támogatására.
Ki kell használni az EU-elnökséget
Ahogy azt az Aktuálne.sk portálnak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara szóvivője megerősítette, valóban nem kecsegtető a szlovákiai mezőgazdaság állapota.
Szerinte ennek az EU-tagországok nem egyforma támogatása, a globalizáció, a piac állandó liberalizálása, a külkereskedelem túlcsordulása, a gazdaságiállat-állományok csökkenése, a tejválság és egyéb tényezők az okai.
Ami a passzív szaldót illeti, amelyről a jelentés is említést tesz, az Holéciová szerint 1993-tól növekszik, és tavaly rekordot döntött. „Körülbelül 60%-ban olyan termékeket hozunk be, amelyeket korábban magunk termeltünk meg Szlovákiában” – emlékeztetett a szóvivő.
Szlovákia elveszítette a földért folytatott harcot, külföldiek is vásárolhatnak földet Szlovákiában
A kamara szerint nagyobb figyelmet kell szentelni a mezőgazdasági problémáknak, Szlovákia ezzel kapcsolatban kihasználhatná az EU-elnökség tényét.
Holéciová szerint az Unió közös mezőgazdasági politikája az új programidőszakban egyszerűbb, átláthatóbb, igazságosabb és ösztönzőbb lehetne. Hozzátette, a specializált növénytermesztés és állattenyésztés olyan ágazatokat jelentenek, amelyek a vidéken új munkahelyeket teremtenek, amelyekre a mezőgazdaságnak szüksége van – a szektorba ugyanis több munkaerőt kellene juttatni – fiatalokat és képzett személyeket.



