2016. január 14., 08:27

Tovább nő a tartósan munkanélküliek száma

POZSONY. Miközben ígéretesen csökken a munkanélküliség mértéke, az egyik fontos mutató folyamatosan romlik. Egyre népesebb ugyanis az a csoport, amely tagjai már több mint 48 hónapja nem dolgoznak. Csak az utóbbi négy évben hozzávetőleg 19 ezerrel nőtt a számuk.

Legtöbb, közel 6 ezer tartósan állástalan személy Eperjes megyében él. Pozsony megyében is, ahol ilyen téren jellemzően csak kisebb gondok merülnek fel, 2011 novemberéhez viszonyítva négyszeresére nőtt a tartósan munkanélküliek száma. A Munkaügyi, Szociális és Családügyi Központ legutóbb, novemberben közzétett statisztikai adatai szerint több mint 48 hónapja állástalanként 73,5 ezer személyt tartanak nyilvántartásban.

„Õk részben az érvényesülés lehetőségét nélkülöző végzősök. Egy következő csoport az 50 évnél idősebbek, akiket a gazdasági válság sújtott, s irántuk most nincs kereslet a munkapiacon. Közéjük tartoznak azon ágazatok dolgozói is, amelyek megszűnnek, s ahol az alkalmazottak száma már sosem éri el az eredeti számokat. Végül itt vannak azok az emberek, akik egyszerűen nem akarnak és nem is fognak dolgozni“ – mondta el a munkaügyi tárca szóvivője, Michal Stuška.

Az utolsó alcsoportba azok tartoznak, akiknek különféle okokból nincs szükségük legális munkából származó jövedelemre, mert például „feketén“ dolgoznak, gyakran külföldön. Ez azt jelenti, visszaélnek a hazai szociális rendszerrel, mert nyilvántartott munkanélküliként nem kell egészségügyi járulékokat fizetniük. Nem szabad megfeledkezni a megbízási szerződés alapján dolgozókról sem, akik havonta legfeljebb 148,57 eurót mutatnak ki, mivel akkor továbbra is a munkanélküliek nyilvántartásában maradhatnak.

Ezen alcsoport legproblémásabb és legnépesebb részét azok képezik, akiket semmi sem motivál arra, hogy dolgozzanak. Õk többnyire nem rendelkeznek kellő végzettséggel, sőt, sok esetben még befejezett alapiskolával sem, ráadásul még sosem dolgoztak.

„Õk javarészt romák“ – állítja Ján Richter munkaügyi miniszter. Robert Fico úgy véli, hogy ezt a helyzetet tudomásul kell venni, és az ezen csoporthoz tartozókhoz speciális módon kell viszonyulni. Mint mondta, a kormány intézkedéseket foganatosított annak érdekében, hogy ezek az emberek visszaszokjanak a dolgos hétköznapokba.

Olyan emberek is akadnak, akik a felhalmozott banki és egyéb adósságaik miatt nem akarnak dolgozni. A jelenlegi szociális támogatásukból ugyanis egy centet sem vehet el a végrehajtó, ám ha rendszeres jövedelemre tennének szert, abból kötelesek lennének részletekben visszafizetni a tartozásaikat.

A mostani áldatlan helyzeten némileg javíthatna a kormány azon rendelete, amely január 1-je óta minden végrehajtással sújtott személynek (kivételt csak azok képeznek, akiket a gyermektartási segély érint) szavatolja, hogy a havi jövedelméből legalább a létminimum, tehát jelenleg 198,09 euró megmaradjon.

Eközben 17 ezer körüli szabad munkahelyet tartanak nyilván az országban. Ha azokat betölthetnék a legkockázatosabb kategóriába tartozókkal, akkor a szlovákiai munkanélküliség a jelenlegi 10,77-ről akár jóval 10 százalék alá eshetne, amit a kormány „mágikus“ határértéknek tart. A visegrádi négyek (V4) többi tagországában a munkanélküliség mértéke jóval alacsonyabb szinten mozog. A szlovákiai munkáltatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy 9 százalék alá biztosan nem sikerül csökkenteni a hazai állástalanságot.

A kormányfő nem híve annak a lehetőségnek, hogy esetleg külfödről hozzunk be olcsó munkaerőt. „Prioritás az idehaza meglevő munkanélküliek szerkezetének mozgósítása“ - hangsúlyozta. A kormánypárt 3. szociális csomagjában 100 ezer új munkahely létesítését ígérte. Ahhoz hozzájárult volna az a hat foglalkoztatottsággal kapcsolatos nemzeti projekt, amelyeket a munkaügyi tárca készít elő. A 280 millió eurós összértékű, Emberi erőforrások elnevezésű új műveleti program jóvoltából közel 90 ezer állástalan helyezkedhetne el, beleszámítva a legproblémásabbakat is - legalább is ezt ígéri a kormány.

Zuzana Kusá, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szociológusa elmondta: a vonatkozó programok nagy hibájának számít, hogy a legjobban rászoruló szociális csoportok számára előkészített programokban mindig találni kiskapukat, amelyeken át a csak rövid ideje munkanélküli személyek is munkához juthatnak. Kiemelte a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) azon kezdeményezését is, aminek lényege a tartozásokat felhalmozó munkanélküliek oly módon történő részleges tehermentesítése, hogy a jövőben csak a valódi adósságaikat kelljen visszafizetniük, a kamatoktól és a büntetésektől pedig mentesüljenek.

Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet (IZ) szakembere úgy véli, hogy a probléma orvoslására legalább 1 milliárd euróra lenne szükség. Azt gondolja, hogy e célra nem csupán az uniós pénzalapokból átmenetileg származó pénzeszközöket kellene költeni, hanem egységes jogi keretet kellene biztosítani az olyan eddig sikeres projektekhez, mint amilyen a kulturális örökség felújítása vagy a duzzasztógátak javítása volt, s azok körét ki is kellene bővíteni.

Megosztás