Szuperragadozó dinoszaurusz maradványaira bukkantak
SALT LAKE CITY. Utah déli részén felfedeztek egy új szuperragadozó dinoszauruszt, mely mintegy 80 millió évvel ezelőtt élhetett.
Szoros rokoni szálak fűzték a Tyrannosaurus rexhez, ám korábban élt, így korának legnagyobb testű szárazföldi ragadozója volt. A kilenc méteresre is megnövő ragadozó a Lythronax argestes nevet kapta. A Lythronax jelentése „a vérengzés királya”, míg az argestes Homérosz délnyugati irányú szelére utal. A PLoS One folyóiratban publikált tanulmány ismét megvilágítja, hogy a felfedezések korának még koránt sincs vége.
A kutatócsapat abban is reménykedik, hogy az új lelet segítségével feltárhatja, milyen klíma uralkodott a dinoszauruszok korának utolsó szakaszában. „Mindig izgalmas új fajokat felfedezni, azonban még fontosabb, hogy az egyes fajok mennyi mindent árulhatnak el nekünk az ősi világról” – mondja Randall Irmis, a vizsgálat társszerzője és a Utahi Természettudományi Múzeum szakembere. „80 millió éve a Föld teljesen más volt. Rendkívül buja, párás, trópusi környezet jellemezte és akkoriban még nem voltak sarki jégsapkák” – magyarázza.
Az először 2009-ben fellelt részleges csontváz számos koponyacsontot és a test többi részének egyes alkotóelemeit ölelte fel. A kövületeket kiásták, és laboratóriumban tanulmányozták. Az új faj szoros rokoni kapcsolatban áll a T. rexszel, és azt mutatja, hogy hasonló jellegzetességek már a véltnél 10 millió évvel korábban kialakultak. A Lythronaxnak rövid, keskeny orra és előretekintő szeme volt. Rokonához hasonlóan szája tele volt éles fogakkal és vérszomjas ragadozó volt, ökoszisztémájának legnagyobbika.
A csapat egy másik Tyrannosaurusfaj, a Teratophoneus curriei eddigi legteljesebb csontvázát is feltárta. Ezt a fajt korábban csak néhány koponyacsont alapján ismerték, ám most már csontvázának több mint 70 százaléka rendelkezésre áll - közölte a hirado.hu.
Irmi szerint a Tyrannosaurus-családfa különböző ágainak változatos képviselői várnak még felfedezésre. Korábban nem tudták pontosan, hogy miért élt olyan sok, különböző Tyrannosaurida faj egy hasonló területen, miközben szabadon mozoghattak. Az őslénytankutatók úgy hiszik, mindez a tengerszint változásának tudható be. „Úgy véljük, hogy amikor a vízszint magas volt, Észak-Amerika nyugati részén elszigetelt bizonyos területeket, ennek eredményeképpen különféle fajok fejlődtek ki, és ezért találunk ennyi eltérő fajt” – magyarázza. Elmondta, a faj szuperragadozó léte miatt kapta „a vérengzés királya” nevet. „A Tyrannosauridák ökoszisztémáik igen nagy testű ragadozói voltak. Koponyájuk, foguk és testméretük alapján megállapíthatjuk, hogy valószínűleg bármit elfogyasztottak, ami befért szájukba.”
Joseph Sertich, a kutatás másik szakemberének magyarázata szerint a koponya hátulsó része igen széles, ami éles szemeket eredményezett. „Az egyik tulajdonság, mely a T. rexet megkülönbözteti a többi dinoszaurusztól, hogy képes volt előrefelé nézni, azaz binokuláris látása (kétszemes együttlátás) volt – magyarázza. – A Lythronax is ilyen felépítésű, látómezei átfedték egymást, ami még jobb vadásszá tehette.” Hozzátette, a faj korának csúcsragadozója, és csoportjának legidősebb, fejlett Tyrannosaurus képviselője volt, ami pedig igencsak meglepő. A kutatók szerint a lelet értékes betekintést enged a Tyrannosauridák evolúciójába.
A kutatócsapat abban is reménykedik, hogy az új lelet segítségével feltárhatja, milyen klíma uralkodott a dinoszauruszok korának utolsó szakaszában. „Mindig izgalmas új fajokat felfedezni, azonban még fontosabb, hogy az egyes fajok mennyi mindent árulhatnak el nekünk az ősi világról” – mondja Randall Irmis, a vizsgálat társszerzője és a Utahi Természettudományi Múzeum szakembere. „80 millió éve a Föld teljesen más volt. Rendkívül buja, párás, trópusi környezet jellemezte és akkoriban még nem voltak sarki jégsapkák” – magyarázza.
Az először 2009-ben fellelt részleges csontváz számos koponyacsontot és a test többi részének egyes alkotóelemeit ölelte fel. A kövületeket kiásták, és laboratóriumban tanulmányozták. Az új faj szoros rokoni kapcsolatban áll a T. rexszel, és azt mutatja, hogy hasonló jellegzetességek már a véltnél 10 millió évvel korábban kialakultak. A Lythronaxnak rövid, keskeny orra és előretekintő szeme volt. Rokonához hasonlóan szája tele volt éles fogakkal és vérszomjas ragadozó volt, ökoszisztémájának legnagyobbika.
A csapat egy másik Tyrannosaurusfaj, a Teratophoneus curriei eddigi legteljesebb csontvázát is feltárta. Ezt a fajt korábban csak néhány koponyacsont alapján ismerték, ám most már csontvázának több mint 70 százaléka rendelkezésre áll - közölte a hirado.hu.
Irmi szerint a Tyrannosaurus-családfa különböző ágainak változatos képviselői várnak még felfedezésre. Korábban nem tudták pontosan, hogy miért élt olyan sok, különböző Tyrannosaurida faj egy hasonló területen, miközben szabadon mozoghattak. Az őslénytankutatók úgy hiszik, mindez a tengerszint változásának tudható be. „Úgy véljük, hogy amikor a vízszint magas volt, Észak-Amerika nyugati részén elszigetelt bizonyos területeket, ennek eredményeképpen különféle fajok fejlődtek ki, és ezért találunk ennyi eltérő fajt” – magyarázza. Elmondta, a faj szuperragadozó léte miatt kapta „a vérengzés királya” nevet. „A Tyrannosauridák ökoszisztémáik igen nagy testű ragadozói voltak. Koponyájuk, foguk és testméretük alapján megállapíthatjuk, hogy valószínűleg bármit elfogyasztottak, ami befért szájukba.”
Joseph Sertich, a kutatás másik szakemberének magyarázata szerint a koponya hátulsó része igen széles, ami éles szemeket eredményezett. „Az egyik tulajdonság, mely a T. rexet megkülönbözteti a többi dinoszaurusztól, hogy képes volt előrefelé nézni, azaz binokuláris látása (kétszemes együttlátás) volt – magyarázza. – A Lythronax is ilyen felépítésű, látómezei átfedték egymást, ami még jobb vadásszá tehette.” Hozzátette, a faj korának csúcsragadozója, és csoportjának legidősebb, fejlett Tyrannosaurus képviselője volt, ami pedig igencsak meglepő. A kutatók szerint a lelet értékes betekintést enged a Tyrannosauridák evolúciójába.
Forrás
hirado.hu, BBC
