Szűkkeblűek a hazai gazdagok
Szlovákiában a gazdag elit kevésbé nagylelkű, mint nyugaton, nem óhajt mélyebbre nyúlni a zsebében a válság miatt - derül ki a Sme napilap körképéből. A Penta szóvivője a lap érdeklődésére azt felelte, „az ilyenfajta populizmushoz nem csatlakoznak”. A bajbajutott országon az adófelajánlás szerintük nem segít. Az ugyancsak tehetős J&T pénzügyi csoport sem követi a nyugati gazdagok példáját. Az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek tömörülése, az 500-as Klub ugyancsak elutasítja a kezdeményezést. Marek Lukášik azt mondta, Szlovákiában a vállalkozó közellenség. Õk azt várják, hogy az állam csökkentse a bürokráciát, és teremtsen jobb feltételeket a vállalkozások számára. Ha ezt megteszi, több bevételre tehet szert adóból és járulékból - hangoztatta.
Jozef Kollár (SaS), a parlament pénzügyi bizottságának elnöke nem zárja ki, hogy valaki Szlovákiában is előáll majd ilyen ötlettel, de „ez nem olyan lépés, ami megmentheti egy ország gazdaságát”, nyilatkozta a TASR hírügynökségnek.
A szlovák kormány nem próbálja növelni a vagyonosok adózási kedvét. Martin Jaroš, a pénzügyminisztérium szóvivője közölte: „a tárca nem lát okot speciális adók vagy illetékek bevezetésére”, de ha a gazdagok szolidárisak akarnak lenni, megtehetik.
Elemzők rámutatnak: a szlovák kormány a milliomosok adóterheinek növelése helyett az ún. milliomosadó megszüntetésére készül. Az éves adómentes bevétel összege jelenleg csökkenthető a jövedelem függvényében, amitől elesnek a 3100 euró havi átlagjövedelemmel rendelkező mintegy 90 000 személy. Az ún. milliomosadó bevezetése idején, 2007-ben Richard Sulík, az SaS elnöke – az akkori Fico-kormány pénzügyminiszterének tanácsadója – támogatta az intézkedést, mivel jobbnak tartotta a progresszív adózásnál. A jelenlegi kormány arra hivatkozva tervezi eltörlését, hogy a sikeres embereket nem szabad büntetni.
Ódor Lajos szakértő, a kormányfő tanácsadója úgy látja: a gazdaságnak nem jelentene sokat a gazdagok önkéntes adófelajánlása, de a közkiadások egyensúlyának javításában szerepet játszhatna. Szlovákiában egyébként Amerikával ellentétben nem lehet tudni, kik tartoznak a gazdagok közé, itt nehéz megállapítani a vagyoni viszonyokat. Ódor Lajos úgy véli, Szlovákiában az ingatlan- és vagyonadót lehetne emelni, de akkor a befektetők esetleg elfordulnának az országtól. A szakember szerint amikor 2004-2008 között csökkentek a vállalkozói adóterhek, fellendült a gazdaság. Beismeri: a 19 százalékos felső jövedelemadó-határral Szlovákia az átlagosnál nagyobb mértékben jár kedvébe a gazdagoknak.
Szlovákiában is akad olyan vállalkozó, aki szívesen vállalná a magasabb adókulcsot, pl. Vladimír Poór, vagy előnyben részesítené a progresszív adózást, pl. Fedor Flašík, de a többség elutasítja az ilyen típusú szolidaritásnak még a gondolatát is.
