Szlovákiába is jutott a romlott brazil húsból
Gabriela Mateèná az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-ipari Felügyelet (ŠVPS) igazgatója, Jozef Bíreš társaságában tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a szaktárca a múlt héten elrendelte az üzlethálózatok ellenőrzését. „237 termék forgalmazását leállították, 82 termékből pedig mintát vettek, miközben a mintavétel tovább folytatódik. Bebizonyosodott, hogy előrelátásunk és a fogyasztók védelme jogosnak bizonyult. Az ellenőrzések során kiderült, hogy a botrányban érintett brazil húskészítmények közül kettő Szlovákiába is elkerült, annak ellenére, hogy az EU állította, az unió területén nincsenek ilyen termékek. A csirkemájak esetében 66 szenzoros vizsgálatból 10 nem volt megfelelő. A 60 csirkehús-készítményként megjelölt termékből öt szintén nem felelt meg” – magyarázta Mateèná.
„A konzerváló anyagok, tehát vegyszerek, illetve a szalmonella jelenlétét bizonyító vizsgálatok még folynak. A megállapítások komolyságára való tekintettel Szlovákiában betiltották a vétkes brazil üzem termékeinek értékesítését. Egyúttal felhívom a fogyasztók figyelmét, a hústermékek csomagolásán figyelmesen olvassák el, honnan származik a termékben felhasznált hús” – tett hozzá a miniszter, aki szerint a brazil hús 80 százalékát Hollandia közvetítésével importálják az Európai Unióba.
Mateèná egyúttal felhívta az éttermeket látogatók, de az iskolai étkezdében étkező gyermekek szüleinek a figyelmét is, kérdezzenek rá a felhasznált hús származási helyére, ugyanis az ŠVPS kompetenciája nem terjed odáig. „Nem zárhatjuk ki, hogy a nevezett húsáruból az említett intézmények is kaphattak” – figyelmeztetett a miniszter.
Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-ipari Felügyelet vezetője elmondta, az ellenőrök által átvizsgált brazil csirkemáj színe és állaga megváltozott, sőt epehólyagocskák is voltak benne. „Sózott húst húspiacra dobni egyértelműen botrányos. Ha a húst valamivel kezeik, akkor az már készítmény. Öt esetben mi is megállapítottuk, hogy a húst sóval kezelték” – tette hozzá.
Az ellenőrök főként a nagyobb üzletláncokban és raktárakban akadtak hiányosságokra, és azonnal eljárást indítottak ellenük. Az úgynevezett más üzemekben, mint például termelőüzemekben vagy kisebb falusi boltokban is tartottak ellenőrzést. „Az összesítés még folyamatban van. Azt azonban elmondhatom, hogy a lakosság létszámát tekintve az EU olyan országai közé tartozunk, melynek brazíliai húsimportja jelentős. Marhahúsból évi 240 tonnát hozunk be, csirkehúsból történő import pedig riasztó mennyiségű, évi 9 000 tonna” – sorolta az adatokat Bíreš.
A brazil hús miatt több mint ezer céget ellenőriztek
A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) munkatársai a brazil húsbotrány miatt eddig 1 362 étkezdében végeztek ellenőrzést, melynek során 269 intézményben bukkantak Brazíliából származó húsra vagy húskészítményekre – tájékoztatott Ján Mikas országos tiszti főorvos.
„Összesen 9 157 kg, leggyakrabban fagyasztott vagy sózott csont- és bőrnélküli csirkemellről, illetőleg mélyhűtött csirkemájról volt szó. Laboratóriumi elemzés céljából a Brazíliából származó húsból és húskészítményekből az étkezdékben 17 esetben mintát is vettek. Az elemzés eredménye egyelőre nem áll rendelkezésre” – közölte Mikas.
Egyúttal jelezte, az étkezdékben való ellenőrzés tovább folytatódik. „Az érvényes jogszabályok megsértésének gyanúja vagy megállapítása esetén azonnal meghozzák a megfelelő intézkedéseket – tehát a brazil hús és húskészítmények további felhasználását leállítják mindaddig, míg egészségre káros hatásuk bizonyítást nem nyer” – tette hozzá a tiszti főorvos.
A hús esetében, legyen az hazai vagy a tagországok termelőitől, esetleg a harmadik világ országaiból – mint amilyen például Brazília is – származó, a piacok és üzlethálózatok, hipermarketek, nagyraktárak ellenőrzését, ahogy a határellenőrzéseket is kizárólag az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-ipari Felügyelet szervei végzik – mutatott rá Mikas.
Kutak vízminősége
A Közegészségügyi Hivatal a napokban kutak vízminőségét is ellenőrizte, a víz világnapja alkalmából meghirdetett akció keretében 244 vízminta díjmentes elemzését végezte el. Megállapították, hogy a nevezett vízminták közül 72-ben a nitrát-, egy esetben pedig a nitrittartalom volt magasabb a megengedettnél – tájékoztatott Ján Mikas.
„A nitrátok és nitritek a magán vízforrásokból – vagyis kutakból – származó ivóvíz azon kémiai mutatói közé tartoznak, melyeknél leggyakoribb a megengedett határérték fölötti tartalom. Egészségügyi szempontból ez főként a kisgyermekek számára veszélyes” – magyarázta a tiszti főorvos.
A nitrit- és nitrát tartalomra vonatkozó kielégítő eredmény nem elég ahhoz, hogy megállapítsuk, iható-e, illetve az egészségre nézve biztonságos-e az adott individuális vízforrásból származó víz. Egy ilyenfajta vizsgálathoz mikrobiológiai, biológiai és fizikai-kémiai paraméterek elemzésére is szükség van – hangsúlyozta Mikas hozzátéve: az emberi használatra alkalmas ivóvíz értéktartományát és minőségének ellenőrzését a kormány erre vonatkozó rendelete szabályozza.
