Szlovákia továbbra is munkaerő-exportőr ország
Az úgynevezett rövidtávú munkaerő-migrációt a Szlovák Statisztikai Hivatal méri. Felmérésük szerint megközelítőleg 150 000 olyan szlovák állampolgár van, aki egy évnél rövidebb ideje dolgozik külföldön. „Legtöbben a szomszédos Ausztriában és Csehországban. A külföldön dolgozó szlovákok reális létszáma viszont jóval magasabb” – magyarázták a bank elemzői.
A pénzügyi tárca a külföldön dolgozók egészségbiztosítási adatbázisa segítségével becsülte fel a külföldön dolgozók számát. „A becslések szerint az utóbbi 15 évben 300 000 szlovák állampolgár hagyta el Szlovákiát, leggyakrabban a 30 évnél nem idősebb egyetemet végzett fiatalok. A külföldre távozók száma Szlovákia keleti járásaiban a legmagasabb” – mutattak rá az elemzők.
Kelet-Szlovákia peremvidékének járásaiból az utóbbi időben a népesség megközelítőleg 6 százaléka költözött külföldre. A legkevesebb viszont Szlovákia délnyugati járásaiból. „Szlovákiában közvetlenül az Európai Unióba való belépést követően volt a legerősebb a migráció, bár abban az időben a többség az EU adta új lehetőségek megtapasztalása miatt utazott ki, két éven belül vissza is tértek” – foglalták össze az elemzők.
Jelenleg évente megközelítőleg 15 000 szlovák állampolgár távozik külföldre. „A külföldön dolgozó szlovákok száma akár tízszeresen is meghaladhatja a Szlovákiában dolgozó idegenekét” – állítják az UniCredit elemzői. A Szlovákiában dolgozó külföldiek főként a környező közép- és kelet európai származnak.
Mint ahogy az a banki elemzésből kiderül, Szlovákiának a legtöbb munkaerőt Románia adja, de az utóbbi időben jelentősen megnőtt a Szlovákiában dolgozó szerb lakosok száma is. A külföldi munkások közt jelentős a szomszédos uniós tagországokból, Csehországból, Magyarországról és Lengyelországból, illetve a szomszédos Ukrajnából valók száma. Rajtuk kívül dolgoznak itt bolgárok és horvátok is, a külországbeliek első tízes csapatát az olaszok és a koreaiak zárják, akik többségében ezekből az országokból érkezett tőke által létesített üzemek menedzseri állásait töltik be.
„Bár a külföldről érkezett munkások közül sokan a megosztott pozsonyi központokban dolgoznak, egyre több külföldi munkást alkalmaznak a különösebb végzettséget nem igénylő munkahelyeken, többnyire alacsonyabb bérért, tehát ezek a munkahelyek a hazaiak számára kevésbé attraktívak” – mutattak rá a banki elemzők.
Az elemzésből az is kiderül, hogy a külföldi munkások foglalkoztatottsága szlovákiai viszonylatban jelentős területi aránytalanságokat mutat. „A külföldiek foglalkoztatottsága a Nagyszombati járásban a legnagyobb, ahol legsürgetőbb a munkaerőhiány problémája. Meglepetésszerűen magas a külföldi munkavállalók száma néhány átlagon felüli munkanélküliséggel küzdő járásban, mint amilyen Nagyrőce (Revúca) vagy Vízköz (Svidník)” – olvasható az elemzésben.
A külföldi munkavállalók száma általában Szlovákia délnyugati térségében a legnagyobb, kevés kivétellel, illetőleg inkább kivételesen Szlovákia északi vagy keleti részén. A hazai munkaerő alacsony mobilitása sokszor arra kényszeríti Szlovákia délnyugati területeinek munkáltatóit, hogy külföldön keressenek alkalmazottakat. Ráadásul a legnagyobb munkanélküliséggel rendelkező régiókban található munkaerő egy része, akik hajlandók utazni is a munka után, a felkínált magasabb bérek miatt inkább részesítik előnyben a távolabbi külföldi munkahelyeket – szögezték le az elemzők.
A nevezett régióban a munkaerőhiány az elkövetkező években tovább mélyülhet. Ehhez hozzájárulhat a Nyitrán épülő Jaguar Land Rover autógyár termelésének beindítása is. „Az erőteljesebb munkaerő-toborzás már az idei és a jövő év fordulóján beindulhat. A külföldi munkaerő behozatalára nehezedő nyomás erősödni fog, Szlovákia ugyanis még egy ideig megtartja munkaerő-exportőri pozícióját” – vélekednek az elemzők.


