Szlovákia lakosságának kétharmada nem takarékoskodik a saját nyugdíjára
Pénzügyi szakemberek véleménye szerint a takarékoskodónak termékeny életkora alatt, optimális esetben a jövedelme 20 százalékát hosszútávú befektetésekbe kellene helyeznie. Legideálisabbnak az bizonyulna, ha két egymástól független pénzügyi termékre, például 7 százalékot nyugdíjmegtakarításra, 3 százalékot életbiztosításra, 10 százalékot pedig másfajta hosszútávú célokra, például a jelzálogkölcsön mielőbbi visszafizetésére, a gyermekeik tanulmányaira stb. fordítanák – tájékoztat a TASR hírügynökség.
Egy megfelelőképpen kiválasztott életbiztosítás az esetleges jövedelmkieséssel párosuló komoly események során is védelmet jelenthet. A nyugdíjtakarékoskodásra is gondolniuk kell mindazoknak, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is szeretnék megtartani az addig megszokott életszínvonalukat, mert az a csupán államtól kapott nyugdíjból lehetetlen.
Pavol Šulej, a Partners Group SK munkatársa szerint e téren többféle lehetőség is kínálkozik: például a 3. pillérnek számító kiegészítő nyugdíjtakarékoskodás, amely olyan takarékoskodók számára jelenthet ideális megoldást, akiknek a számlájára a munkáltatójuk is hajlandó pénzt betenni. E pillér egyik előnye az ilyen esetben igényelhető adókedvezmény – olvasható az Aktuálne.sk internetes portálon.
A befektetési életbiztosítás egy korszerű eszköznek számít, amely magában vegyít két elemet: a nyugdíjtakarékoskodást és a jövedelemkieséssel párosuló biztosítási kockázatok lefedését. Míg az utóbbit a biztosító szavatolja, maga a takarékoskodás befektetési alapokban, felügyelettel történik. Annak előnye a befektetési stratégia variabilitása és az ún. adópajzs.
A részesedési alapokba történő befektetések a hosszútávú kollektív befektetések legismertebb eszközének számítanak. A befektetés lényege hasonló, mint a II. és III. nyugdíjpillér esetében, az emberek azonban a gyakran a bank fennhatósága alá tartozó alapkezelő társaságok közvetítésével a pénzüket különféle kiválasztott alapoknál helyezik el.
A befektetési alapokból származó jövedelmek nagyságát az alapok típusa határozza meg, azok a konzervatívabb pénzügyi alapoktól kezdve a részvényalapokig többfélék is lehetnek. Mindenre a letéteményes, azaz a bank felügyel, amely jóváhagyja és ellenőrzi a különféle tranzakciókat. Ez esetben vitathatatlan előnynek számít az alapok széleskörű kínálata és a befektetett összeg nagyságának megváltoztatási lehetősége.
A leggyakoribb formák közé az ingatlanokba történő befektetés számít. A takarékoskodónak ez esetben meg kell fontolnia azt, hogy az ingatlankezeléssel párosuló költségek nagysága, annak adminisztrációja és külső kiadásai nem haladják-e meg az eladásból vagy a bérbeadásból származó hasznot. Az ingatlanba történő befektetés célja a rendszeres passzív bevétel biztosítása lehet.
