Szegénység fenyegeti Szlovákiát?
Vannak azonban emberek, akik az átlagtól többet engedhetnek meg maguknak. Szlovákiában az átlagfizetés 859 euró. A lakosság 58 százaléka viszont az átlagbérnél kevesebbet keres. Az összes bér alapján kiszámított átlagbért a legjobban és a legkevésbé jól keresők fizetése befolyásolja. A minimálbér értéke 2014 óta 352 euró.
Az emberek szegénységérzete akkor alakul ki, ha nem tudják saját vagy hozzátartozóik szükségleteit kielégíteni. Az Európa Tanács szegénységnek azt tekinti, ha a lakosság nem élheti életét az adott országnak megfelelő életszínvonalon.
Szlovákiában például már azok a háztartások is csak korlátozott mértékben engedhetik meg maguknak az üdülést, ahol a családtagok dolgoznak – vélekedik Zuzana Kusá. Egy váratlan kiadás 10 háztartás közül háromnak jelent gondot.
Szlovákiában az Eurostat adatai szerint 2013-ban 835 euró volt az átlagbér. Eperjes megyében viszont egy minimálbérrel kevesebbet keresnek, mint Pozsonyban.
Az INESS közgazdásza, Martin Vlachynský szerint a gazdasági teljesítőképesség különbözősége ugyanolyan természetes, mint a magasugrás terén elért eredmények. „ A szegénység oka nagyrészt a rossz gazdasági környezet, mely megfosztja a szegényeket a lehetőségektől. Például, egy alacsonyan képzett embernek tilos az állam által meghatározott bérnél kevesebb fizetésért dolgozni, ami jelentősen megnehezíti, hogy valamit kezdjen helyzetével“ – vélekedik Vlachynský. A szegények és gazdagok közötti különbségek vidéken a legnagyobbak. Közülük is a legrosszabb helyzetben Dél-Szlovákia gazdaságilag elmaradottabb régióinak lakossága van.
A szegénység meghatározása országonként más és más. Az Amerikai Egyesült Államokban a „szegény“ kategóriába sorolt családoknak szinte a 100 százaléka rendelkezik hűtőszekrénnyel, 70 százalékuk klimatizációs berendezéssel – magyarázta Vlachynský.
A lakosság úgynevezett középrétege közgazdasági szempontból rendkívül fontos, mivel szinten tartja a lakossági fogyasztást és a növekedés motorját jelenti. A gazdasági válság viszont leginkább őket érinti. Kénytelenek voltak átütemezni igényeiket, hogy legalább a számukra elfogadott életszínvonal bizonyos részét megtarthassák. A 2014. év kicsit optimistább lett. A Barométer Cetelem 2014 felmérése szerint az emberekben 2008 óta először merült fel a szándék, hogy növeljék fogyasztásukat.
Az emberek többsége nem ért egyet a meg nem érdemelt jövedelmekkel, a különféle közvetítői díjakkal, a lyukacsos törvényhozással, vagy ha az igazságszolgáltatás szemet huny valami fölött – mondja Zuzana Kusá szociológus. Egy középosztálybeli egyénnek semmiféle kényszerű hiánytól nem kellene szenvednie, képesnek kellene lennie a váratlan kiadások megoldására, lakásának kifűtésére, szabadságra menni vagy barátait meghívni egy vacsorára – magyarázza Zuzana Kusá.
Az emberek nem a lakosság leggazdagabb rétegéhez szeretnének hasonlítani, csupán egy bizonyos életszínvonalat szeretnének maguknak biztosítani. Ez azt jelenti, hogy nem szeretnének stresszhelyzetbe kerülni, ha elromlik a mosógép, ha az iskolában a szülői szövetség vagy a kirándulás költségeihez való hozzájárulást kell befizetni. Tény, hogy a háztartások nagy része rendkívül megalázó stressznek van kitéve, amikor például a villanyáramot kell kifizetni, vagy a gyermeknek kell cipőt vásárolniuk.
