Súlyos hiány mutatkozik a bérlakásokból
Változnak a bérlakások építésének paraméterei, a kormány e célból a közelmúltban találkozót kezdeményezett a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) képviselőivel.
A bérlakásépítés jelenleg úgy működik, hogy az állam nagyjából 30 százalékos vissza nem térintendő támogatást nyújt az önkormányzatoknak, a többit a községek vagy a városok az Állami Lakásfejlesztési Alapból (ŠFRB) kölcsönzik. Az új szabályozás szerint ez módosulna, bár nem minden önkormányzat számára.
Régiók támogatása
„Abban állapodunk meg, hogy a munkaerő-mobilitás támogatása érdekében a paramétereket ott módosítjuk, ahol úgy látjuk, nagyobb számban és gyorsabban kellene, hogy bérlakások épüljenek, tehát ez esetben a kormánytámogatás is megnő” – fejtette ki Robert Fico miniszterelnök.
Ján Richter munkaügyi miniszter szerint a tervezett intézkedés a munkanélküliség csökkenéséhez is hozzájárulhat, ugyanis támogatja a munkaerő-mobilitást. A munka után vándorlók számára a szálláskeresés a legnagyobb probléma. Nagyobb mennyiségű bérlakást főként azokban a régiókban kellene építeni, ahol több a beruházó, tehát az új munkaerő iránti kereslet is nagyobb – jelentette ki Richter a TA3 televízió műsorában.
„Kicsit irigylem lengyelországi kolléganőmet, akinek a munkapiaci politika aktív fejlesztéséhez több tízezer lakás áll rendelkezésére. Ez azt jelenti, ha dolgozni mész és oda is költözöl, hajlandók vagyunk bérlakást a rendelkezésedre bocsátani” – magyarázta Richter hozzáfűzve, hogy ez Szlovákia számára is ideális megoldás lenne, ezt szeretné a kormány elérni. Véleménye szerint a megoldást a ZMOS is teljes mértékben elfogadná.
Lakásfejlesztési támogatás
A bérlakás-problémát már Robert Fico előző kormánya is szerette volna megoldani, amikor 2015 januárjában jóváhagyta a 2020-ig terjedő állami lakáspolitikai koncepciót. A bérlakásépítés támogatásának az állam egyik prioritásának kellene lennie – vélekedett a kormányfő.
Lényeges változás az eltelt két évben sem történt. Szlovákiában az elmúlt évben csupán 15 471 bérlakás építését sikerült befejezni, ami csupán 486 lakással több (3,14 százalékos emelkedés), mint az azt megelőző évben – tájékoztatott a közlekedési és építésügyi minisztérium. A tárca szerint a cél az, hogy azok számára is tisztességes lakhatást biztosítsanak, akik ezt sem a jövedelmüknél, sem szociális helyzetüknél fogva nem engedhetik meg maguknak.
„A dotációs modell szerint leginkább az Állami Lakásfejlesztési Alap (ŠFRB) kedvező kamatú hitelekkel párosuló bérlakások építéséhez nyújtunk támogatást. Az ilyen jellegű rendszer kedvező feltételeket teremt a bérlakásépítés fejlesztéséhez” – vélekedett a miniszter. Mint mondta, az alacsonyabb kategóriájú bérlakások esetében 50, a magasabb kategóriájúak esetében a támogatás akár a költségek 85 százalékát jelentheti.
A mamahotel-mítosz
Bár Szlovákiában a bérlakáshiány már évek óta téma, orvoslása érdekében vajmi keveset tett az állam. Hatékony megoldás helyett különféle mesék kaptak lábra.
Tény, hogy az Európai Statisztikai Hivatal (EŠÚ) adatai szerint Szlovákiában a 25-34 év közötti fiatalok több mint 56 százaléka még mindig a szüleinél lakik. Ezt az úgynevezett mamahotel jelenséggel magyarázzák. A fiatalok állítólag kényelmesek, nem nagyon akarnak elmenni otthonról, kikerülni a szülők gondoskodása alól.
A valóságban azért laknak olyan sokáig otthon, mert sokaknak egyszerűen nem telik saját lakásra – figyelmeztetett Adam Sarlós és Denis Cáder, a fiatalok lakhatási lehetőségeivel foglalkozó felsőoktatási kezdeményezés képviselői. „Kitől vegyenek fel kölcsönt? Nem mindenki rendelkezik gazdag szülőkkel, munkával beletelik néhány évbe, míg megteremti a szükséges tőkét, nincs meg rögtön, az iskola befejezése után. Senki sem ad száz százalékos hitelt, esetleg valami kétes hírű pénzügyi társaság, ami egyenes út a pokolba” – mutattak rá.
A saját lakás még nem jelent gazdag országot
A másik, jó ideje a köztudatban uralkodó mítosz szerint, ha valakinek saját lakása van, gazdag társadalomra utal. A külfölddel való összehasonlítás éppen ennek az ellenkezőjét mutatja. Az EU keretében éppen Románia lakossága rendelkezik a legtöbb magánlakással és házzal, számarányuk meghaladja a 96 százalékot. Közvetlenül utánuk következik Szlovákia, ahol a lakosság több mint 90 százaléka lakik saját tulajdonú ingatlanban. A következő helyeket Litvánia, Horvátország és Magyarország foglalja el.
A ranglétra másik oldalán helyezkednek el a nyugati országok, ahol a lakosság nagy része bérelt ingatlanokban lakik. Nem látják okvetlenül szükségesnek az életfogytiglani lakáskölcsön-törlesztést, mivel elegendő bérlakás áll rendelkezésükre.
Németországban például az ország lakosságának csaknem a fele (47,5 %), Berlinben pedig közel 80 százaléka, Ausztriában 44 százaléka, Franciaországban pedig a lakosság 35 százaléka él bérlakásokban, ráadásul a köztudottan gazdag Svájcban pedig a lakosság 55 százaléka, s nemcsak fiatal családok és egyedülállóak. Sokan egész életüket bérelt lakásban élik le. Ez a fajta lakhatási mód sokkal nagyobb szabadságot biztosít számukra, nem kell attól tartaniuk, hogy nem fogják tudni a lakáshitelt törleszteni, ráadásul szabadabban költözhetnek, ha a munka úgy kívánja.
Százezer bérlakás Szlovákiában
Az ok, miért másabb a helyzet idehaza, mint nyugaton, abban rejlik, hogy a rendszerváltást követően az állam megszabadult a bérlakásoktól. Tulajdonosként ugyanis a nem rendelkezett megfelelő anyagiakkal, hogy a legszükségesebb javításokat biztosítsa, tehát olcsón eladta a bérlőknek.
A bérlakások így magántulajdonba kerültek, s mivel újabbakat nem nagyon építettek, a piacon lévők létszáma rendkívül csekély maradt. Ha a községek építenek is újakat, többnyire a szociálisan rászorulóknak.
A közlekedési és építésügyi miniszter szerint ma Szlovákiában több mint 100 000 a bérbe adható lakások száma, ami a lakások teljes számának megközelítőleg a 6 százaléka. A nevezett bérlakásoknak nagyjából a fele a magánszektor tulajdonát képezi, a maradék köztulajdon.
Ez azt jelenti, hogy talán az 50 százalékuk – többnyire városi és községi tulajdonban lévő – rendelkezik szabályozott bérleti díjjal. Közülük az Állami Lakásfejlesztési Alap kedvező kamatú hitelei által épített új lakások száma eléri a 40 ezret.
Nyugaton a bérlakások jóval könnyebben hozzáférhetők. Többnyire köz-, szövetkezeti vagy magántulajdonban lévő bérlakásokban élnek, miközben a lakosokat szabályozott bérleti díj védi.
Bár nálunk is épülnek lakások, a beruházóknak nem érdeke a bérbeadás vagy a gyors értékesítés. Pár éve, amikor pangott az ingatlanpiac, az újonnan felépített lakásokat inkább hagyták üresen állni, minthogy bérbe adják.
„A magánszektor ma nem hajlandó a bérlakások esetében megszokott 20-25 évet várni, hogy a beruházás megtérüljön. A beruházók olyanok, mint a ragadozók. A pénzüket öt éven belül vissza akarják kapni” – nyilatkozta az Aktuálne.sk portálnak Jaroslava Zapletalová, a Lakhatási Intézet munkatársa.
Bécsben jelentős építkezések folynak
Mivel a beruházók egyelőre elutasítják, hogy a bérlakásokat építsenek vagy bérlakások létesítése céljából új épületeket vásároljanak, a probléma az önkormányzatok hatáskörében marad. A kormány intézkedései hathatós segítséget jelenthetnek.
Nyugaton ugyanis éppen a városi és községi önkormányzatok a legtöbb bérlakás tulajdonosai. Példa erre Bécs, ahol most is jelentős építkezések folynak.
Annak ellenére, hogy Ausztria gazdag országnak számít, fővárosában csak minden ötödik lakos él saját ingatlanban. A lakosság 80 százaléka bérlakásban lakik. Bécs közel 220 000 köztulajdonban lévő bérlakással rendelkezik.



