Sok a kérdőjel a 13. és 14. fizetéssel kapcsolatos javaslat körül
Egyelőre nem világos, hogy a gyakorlatban hogyan is néznének ki a kedvezményes 13. és 14. fizetések. Arra lehet számítani, hogy a cégek, amelyek majd a rendkívüli pénzjutalmakat kifizetik, a bónuszrendszerüket úgy dolgozzák át, hogy a lehető legnagyobb mértékben ki tudják használni a járulékok és adók alóli mentességet.
„A munkáltatók megkeresik majd a módját, hogy az alkalmazottaknak miként adjanak kedvezményezett 13. és 14. bért anélkül, hogy jelentős mértékben növeljék az alkalmazottaikkal kapcsolatos összköltségeiket“ – mondta Radovan Ihnát, a Szlovákiai Adótanácsadók Kamarájának (SKDP) tagja. A cégek ugyanis véleménye szerint a szociális és egészségügyi járulékokon több pénzt takarítanak meg a 13. és 14. bérből, mint az alkalmazottak. Több mint 35 százalékot, míg az alkalmazottak csak alig többet 32 százaléknál.
Többféle módja van a kiadások optimalizálásának. A kedvezményezett pénzjutalomba beleszámíthatják a bér mozgórészét, már amennyiben van olyan az adott cégnél. „Azok a társaságok, amelyek eddig nem adtak bónuszokat alkalmazottaiknak, például leállíthatják a havi bér emelését, s azt áthelyezhetik az új, említett módon kedvezményezett pénzjutalomba“ – mutatott rá Ihnát hozzátéve, egyes esetekben nem zártható ki az aktuális bér egy részének az átvitele is. Így az alkalmazottak bére papíron azzal a résszel csökkenne, amelyet átemelnének a kedvezményezett 13. és 14. bérbe.
„Erre a gazdaságilag gyengébb régiókban, az olyan kisebb cégeknél kerülhet sor, amelyeknek nem megy jól a dolguk, a gyengébben teljesítő ágazatokban“ – mondta el a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PAS) ügyvezető igazgatója, Peter Kremský. Ez főként a közép- és kelet-szlovákiai régiókat érinthetné, ahol az alkalmazottaknak valójában nincs hová menniük. Másutt ezt a cégek az emberek hiánya miatt nem engedhetik meg maguknak – tette hozzá Kremský.
A PAS felmérése szerint jelenleg a cégek háromnegyede fizet 13. bért az év végén, de 50 százalékuk esetében nem minden alkalmazott kap ilyen jutalmat. Ugyanakkor nő azon vállalatok száma, amelyek e pénzjutalmakat kifizetik. A piacon ugyanis kevés szabad dolgozó van, így a cégek alkalmazottaikat a 13. és 14. Bérrel is motiválják. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly az alkalmazottaknak kifizetett szlovákiai átlagos pénzjutalom 118 euró volt.
Hasonlóan, mint Ausztriában
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) az osztrák szomszédoknál keresett inspirációt a hazai 13. és 14. bérek kapcsán. Odaát ún. szabadságpénz (Urlaubsgeld) és karácsonyi pénz (Weihnachtsgeld) létezik. „A jutalmakat Ausztriában nem iktatják törvénybe, hanem a kollektív szerződések tartalmazzák azokat“ – mutatott rá Ihnát. A 13. és 14. fizetés teljes mértékben nem mentesül a járulók- és adófizetéstől, mint ahogy azt az SNS tervezi, csak kedvezményezett járulék- és adófizetéssel párosulnak. Havi 620 euróig az adótarifa nullás. A pénzjutalom 24 380 euróig 6 százalékos adóval sújtott” – magyarázta.
Ihnát azt gondolja, hogy esetleg a munkáltatókat és az alkalmazottakat nem csak pénzjutalmakkal lehetne motiválni, hanem – a cseh példához hasonlóan – üdülési utalványokkal is, amelyek az alkalmazottak esetében teljese mértékben mentesülnek a járulék- és adófizetés alól, illetve más formák is szóba jöhetnek.
