2015. október 12., 15:06

Segíthetik a migránsok a szlovák gazdaságot?

POZSONY. Egyre kevesebb a hazai munkaerő, egyes ágazatokban munkaerőhiány mutatkozik. A migránsok jelenthetik a megoldást? Gazdák, építészek, gépészek és segédmunkások lesznek belőlük? A munkáltatói és a szakmai szervezetek szkeptikusak, véleményük szerint a migránsok nem oldják meg a szakképzett munkaerők hiányának problémakörét.
201510121153230.migr01.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

A kedvezőtlen demográfiai mutatók és az oktatásügy válsága, amely a termelőágazat számára szükséges szakképzett dolgozók képzésének a csődjében mutatkozott meg, indokolják a kérdést: valóban a menekültek lesznek-e hazai munkapiacunk megmentői, akik majd betöltik az üres munkahelyeket?  

A mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat képviselői egyetértenek abban, hogy valóban munkaerő-hiánnyal küzdenek, ám véleményük szerint a migránsok nem oldják meg a jelenlegi helyzetet. A probléma ugyanis már több mint négy éve fennáll. A Szlovákiában élők közül kevesen akarnak gyümölcsöt és zöldséget begyűjteni, illetve az élelmiszer-ipari cégekben szalagmunkát végezni. Jana Holéciová, a Szlovák Élelmiszer-ipari és Mezőgazdasági Kamara (SPPK) szóvivője úgy véli, hogy a menekülteknek ebben a két ágazatban lehetne munkát felkínálni. Minimálisnak tartja azonban annak az esélyét, hogy a nyugat-európai országokba kívánkozó menekültek Szlovákiában szeretnének maradni ezért, hogy e két ágazat valamelyikében helyezkedhessenek el.

Szlovákia már manapság is arra kényszerül, hogy külföldi, főleg román és ukrán munkaerővel végeztesse el az említett munkákat. „A vállalkozók nem panaszkodnak a munkájukra, elégedettek velük, természetesen szállást és kosztot biztosítanak nekik. Tudnak kommunikálni velük“ – magyarázta Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke. 

Mivel csökken a mezőgazdasági ágazatban dolgozó alkalmazottak száma, ezért a Szlovák Élelmiszer-ipari Kamara (PKS) elnöke, Daniel Poturnay az ágazat áldatlan helyzetének menekültek segítségével történő megoldását nem tartja megalapozottnak. Azt azonban elhiszi, hogy ha a menekültek szlovák menedékjogot kapnának, megkeverhetnék a munkapiaci kártyákat.

Talán megoldást jelenthetne, ha a menekülteket az autógyárak gyártószalagjai mellé állítanák. Itt azonban nyelvi-kulturális akadályok merülhetnek fel. E munkakör ellátáshoz ugyanis szükség van némi szlovák nyelvtudásra, ezért az új munkaerőket előbb állami, vagyis közös pénzen ki kellene képezni. Az autógyárakban egyébként jelenleg nem mutatkozik munkaerőhiány. „A problémát az jelenti, hogy nem mindnyájan abban a régióban élnek, ahol szükség van rájuk, illetve a műveltségi struktúra gyakran nincs összhangban a követelményekkel“ – jelentette ki a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) igazgatója, Ján Pribula. A migránsokat tehát át kellene iskolázni, aminek az árát ismét az állam fizetné ki. 

Mi a helyzet az építőiparban? „Azt az utóbbi időben hangoztatott eszmét, hogy nálunk majd arab migránsok pótolják a hiányzó mesterembereket, irracionális, álmok szintjén levő ötletnek vagy féktelen propagandának tartom. Tudatosítanunk kell, hogy ezek a fiatal bevándorló férfiak nem ismerik kultúránkat, nyelvünket, hagyományainkat, szociális viszonyainkat, nincsenek semmilyen ismereteik műszaki normáinkkal és technológiai előírásainkkal kapcsolatban, egyáltalán nem ismerik az építkezési módszereinket és a biztonsági előírásainkat“ – mutatott rá Ivan Pauer, az Építkezési Felügyeletek Szövetségének (SASDARS) elnöke. Egyúttal hangsúlyozta, hogy szó sincs a migránsokkal szembeni gyűlöletről, ez csupán egy racionális látásmód. Hozzátette, hogy a gyengén képzett munkások az építőiparban esetleg csak a durva, kétkezi munkával bízhatók meg.

A hiányzó munkaerővel kapcsolatos probléma két évtizeddel ezelőtt kezdődött: az iskolából lassacskán kiszorult a műhelymunka, így a fával és fémmel történő munkavégzés. Ez a szlovák gazdaság azon területein okozott sebeket, ahol addig jónak bizonyultunk, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a gépiparban. „Véleményem szerint sokkal pragmatikusabb és gazdaságosabb lépés lenne arra fordítani az igyekezetünket, hogy a szlovákiai fiatalokat bevonzzuk az olyan szakiskolákba, amelyekben kellő szaktudást szerezhetnek“ – mondta Pauer.

Emellett – minden ágazatban – anyagilag költséges a migránsok képzése, akik majd végül úgyis Németországba távoznak. Éppen ebből ered a további probléma. „Reálisnak tartjuk azt a feltételezést, hogy azok maradnak majd Szlovákiában, akik nem kellenek a német és egyáltalán a nyugat-európai gazdaságnak“ – szögezte le.

Ha azonban a menekültek között találnának olyanokat, akik kellő szaktudással és végzettséggel rendelkeznének, számukra lenne esély nálunk. „Ehhez azonban le kell győzni bizonyos adminisztratív akadályokat is, például azt, hogy ne feketén legyenek itt” – hangsúlyozta a Szlovákiai Építkezési Vállalkozók Szövetségének (ZSPS) elnöke, Lukáè Zsolt.

A Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara (SOPK) szerint a menekültek foglalkoztatása előtt meg kell tudni, hogy valójában kik is ők. ,,Számomra furcsa dolog, hogy amikor 1968 után Szlovákiából emigráltak az emberek, magukkal vitték a főiskolai diplomájukat azért, hogy megmutathassák, az ország javára válhatnak. Ide olyan emberek jönnek, kik személyazonossági igazolvánnyal sem rendelkeznek, s még azt sem tudják rendesen megmondani, hogy mikor és hol is születtek” – hangsúlyozta a SOPK elnöke, Peter Mihók. A vállalkozók érdekvédelmi szervezetének elnöke hozzátette: lehetnek köztük olyan emberek is, akikben van potenciál, akik dolgozhatnának a magánágazatban.

„Nem feltételezzük azt, hogy a szlovák munkapiac régóta fennálló problémái, mint például a szakképzett munkaerők hiánya, a migránsok segítségével oldódhat meg. Érthető okokból, a nyelvi, kulturális és összességében a szociális különbségek miatt“ – magyarázta a Munkáltatói Szervezetek és Szövetségek Társulása (AZZZ) szóvivője, Miriam Špániková. Hozzáfűzte: ehhez egy alkalmazkodási folyamatra lenne szükség, ami egyéni dolog, azaz az egyén ismereteitől és készségeitől függ. „Inkább a probléma elmélyülésétől tartunk amiatt, hogy a hátrányos helyzetű csoportok miként illeszkednek majd be a társadalomba“ – mondta Špániková.

A munkáltatók és szakmai szervezetek szerint tehát a migránsok nem oldják meg a szakképzett munkaerők hiányának problémakörét, illetve nem mentik meg Szlovákiát. Ugyanakkor a megszólítottak szerint ha meglenne a tudáspotenciáljuk és a munkához való kedvük, akkor néhány olyan menekült számára, aki nem akar Németországba távozni, itt is adódhatna érvényesülési lehetőség.

201510121153230.migr01.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás