2016. március 30., 13:29

Ritkaságszámba megy a két ingatlan tulajdonlása

POZSONY. Szlovákia állampolgárai csak a legritkább esetben birtokosai egyszerre több ingatlannak. Az ilyesmi a legtehetősebb lakosok szűk rétegére jellemző – értenek egyet az ingatlanügyi szakemberek.

Matúš Janèura, a Bencont Investments vezető elemzője szerint a 2011-es adatok alapján 1,6 millió lakásra 1,86 millió háztartás jutott. Ez egyben azt jelentené, hogy több háztartás is egy közös ingatlanban (házban, lakásban) él. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a lakosság jelentős hányada költözik a nagyvárosokba a munkája miatt, ahol aztán vagy saját lakással rendelkezik, vagy albérletben él. Az emberek ezen csoportját az elemző nagyjából 300-400 ezer közöttire saccolja.

„Az egyik oldalon azt észleljük, hogy a statisztikai adatok alapján több háztartás is ugyanazon lakáson belül “nyomorog“, míg a másik oldalon annak lehetünk szemtanúi, hogy úgy élnek emberek különféle megyeszékhelyeken az országban, hogy az adott városban nincsenek bejegyezve, állandó lakhellyel pedig szülőfalujukban, vagy szülővárosukban rendelkeznek“ – jegyezte meg Janèura.

Martin Èapo, a Riešime bývanie elnevezésű ingatlanközvetítő iroda munkatársa egyenesen kirívónak tartja több ingatlan tulajdonlását. Azokat, akik ezt megengedhetik maguknak, két csoportba sorolja. Az egyik csoportba a magas keresettel rendelkező, másik ingatlanjukat beruházási célzattal fenntartó személyek tartoznak, a másikba a munkahely után vándorlók, akik a szülőhelyükön birtokolt lakás vagy ház révén átmenetileg két ingatlannal is rendelkezhetnek. Azonban amint az utóbbiak kissé otthonosabban érzik már magukat új lakhelyükön, általában igyekeznek záros határidőn belül megválni eredeti otthonuktól.

„Több ingatlan birtoklása és használata kifejezetten néhány tehetős ember sajátja. Szlovákia egyszerűen nem egy olyannyira gazdag ország, hogy ilyesmit tömegével engedhessenek meg maguknak az emberek, miközben leggazdagabb városában a lakhatási költségek egyetlen egy ingatlan esetében is a tulajdonos pénzügyi lehetőségeinek felső határát súrolják“ – vélekedett Èapo.

Peter Ondroviè, a Lexxus társaság elemzője rámutatott, hogy manapság a gazdasági válság előttihez képest eltérő a helyzet. A 2009-es esztendő előtt az embereket a lakáskérdésen túl felszabadult vagy kölcsönzött pénzügyi eszközeik ingatlanpiaci értékesítése is foglalkoztatta. Így aztán gyakorta előfordult, hogy egy vagy akár több olyan ingatlannal is rendelkeztek, amelyet lakóingatlanként vagy esetleg üdülőként használtak, de természetesen akadt példa, hogy tanulmányaikat végző gyermekeik elszállásolására vagy idényszálláshelyként használták, esetleg bérbe adták.

Ondrovièa szerint viszont a válság megfékezte ezt a trendet és bizonyos értelemben felhígult a piac. „A beruházási célzattal vásárolt ingatlanok száma jelentősen visszaesett. A rekreációs, üdülési szándékkal vásárolt ingatlanok száma minimálisra csökkent, illetőleg teljesen eltűnt a piacról. Számos személy kényszerült megválni feleslegessé vált ingatlanjától, mert nem voltak képesek kölcsöneik törlesztésére“ – írta le a helyzetet a szakember. Mint azonban hozzátette, az utóbbi időben tapasztalható kedvező piaci viszonyok, illetve az alacsony kamattal kecsegtető banki jelzáloghitelek, s az irántuk mutatott megnövekedett érdeklődés mára ismételten azt eredményezi, hogy egyre többen készek befektetés gyanánt ingatlant vásárolni.
 

Megosztás