Richter szerint emelkedik a közalkalmazottak bére, csak nem tudni, mikor
A miniszter azonban megjegyezte, az emelés gyakorlati megvalósításának ideje még nyitott. „Ezt talán nem egyetlen naptári évben kell véghezvinni, viszont fontos a vonatkozó jogszabály elfogadása. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy az alagút végén felvillanjon a fény“ – fogalmazott Ján Richter. Mint mondta, az sem biztos, hogy mikor kerül sor a tarifabérek emelésére. „Jelen pillanatban még nyitott a törvény hatékonyságának kérdése“ – tette hozzá.
Bár ezen a megoldáson már régóta dolgozik egy bizottság, Richter elismerte, hogy az állam késlekedik a közigazgatásban dolgozók béremelésével. „Közben elveszik a lényeg: az egyes tarifák közti különbség, vagyis a képzettséget illető, így kiegyenlítődik az alapfokú végzettségű és az érettségizett alkalmazott béré, ami nem jó“ – nyilatkozta Richter.
A munkaügyi miniszter szerint nem csak a közszolgálatban dolgozók legkisebb tarifabéreivel kellene foglalkozni.
Richter becslése szerint a tarifabérek emelése hozzávetőleg 250 millió euróba kerülhet. A tárcavezető elmondta, a kormány már a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel is tárgyal erről a témáról. „Meg kell találni a valorizáció megfelelő módszerét és rendszerét, különben ezeket a táblázatokat mindig módosítani kellene“ – tette hozzá.
Mihál: majd a választások előtt
„A választások előtt arra biztosan sor kerül“ – reagált a munkaügyi miniszter tarifabérek emeléséről szóló szavaira Jozef Mihál független honatya. Szerinte a kormány nem egyforma politikát folytat, amikor a magánszféra esetében rendszeresen emeli a minimálbért, ám a saját közszolgálati alkalmazottai bérét csak jelképesen növeli.
Mihál véleménye szerint a szakmai gyakorlattal nem rendelkező főiskolai végzős a közigazgatásban idén 495 eurós kezdőbért kap, ami hat év alatt 66 eurós emelést jelent. „A magánszférában a minimálbér ugyanakkor az 1. kategóriában 153, a II. kategóriában pedig 184 euróval nőtt“ – mutatott rá arra, hogy a magánszférában kezdő fizetést kapna a főiskolai végzős.
Logikátlan adó- és járulékrendszer
A volt munkaügyi miniszter arra is figyelmeztetett, hogy a minimálbér 435-ről 480 euróra történő emelése esetén 2018-tól Szlovákiában a munkáltató vonatkozó költségei 70 euróval nőnek, amiből 41 euró az adóhivatalé, a Szociális Biztosítóé és az egészségbiztosítók egyikéé. „Ha logikusan felállított adó- és járulékrendszerünk lenne, akkor annak valamiképp előnyben kellene részesítenie a gyengén kereső alkalmazottakat“ – szögezte le Mihál.
Richter viszont azzal érvelt, hogy a munkáltató 41 eurónyi bérköltségéből az önkormányzat adó formájában csak 6,20 eurós bevételt kap, a többi a Szociális Biztosítóé és az egészségbiztosítóké.
„A Szociális Biztosító esetében a nyugdíjról van szó, és mindnyájan tudjuk, hogy az egészségügynek esetleg még több pénzeszközre van szüksége a jó minőségű egészségügyi szolgáltatások biztosításához“ – tette hozzá Richter.
