Rekordot döntött az orosz gáz behozatala az EU-ba
Rekordmértékben nőtt az idei év első negyedévében az orosz cseppfolyósított gáz (LNG) behozatala az Európai Unióba – számolt be nyilvánosan hozzáférhető adatokra és az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet (IEEFA) vonatkozó elemzésére hivatkozva több hírforrás, köztük a report24.news német hírportál is.
A valós számok és az uniós vezetés által a témában folytatott kommunikáció közti ellentétek felismerésére valószínűleg nincs is szükség különösebb gazdasági képzettségre. Persze a brüsszeli kettősbeszédnek nem ez az első és nem is az egyedüli példája, ezért az ellentmondásosságnak ennek az esetén meglepődni már csak mérsékelten lehet. Felháborodni viszont annál is inkább, főként annak tudatában, hogy mindezzel egyidejűleg – vagy akár mindennek ellenére – az uniós vezetés továbbra is az orosz energiahordozókról és azon belül a földgázról való leállást erőlteti, annak minden drasztikus többletköltsége és logisztikai problémái dacára.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy ezek az uniós intézkedések a leginkább éppen azokat a Közép-Keleteurópai országokat sújtják, amelyek korábban – meglévő gázvezetékeik miatt – viszonylag előnyösebben tudták beszerezni ezt az energiahordozót, sőt többletbevételeik is származtak azok szállításából, most pedig nem csak ezektől az előnyöktől esnek el, hanem logisztikai problémák is sújtják őket, mivel jelentős részük nem rendelkezik tengeri kapcsolattal az esetleges tengeri LNG szállítás közvetlen felvételére.
Az unió keleti részén fekvő tagállamokat fokozottan érintő problémák és többletkiadások mellett persze a jelenleg fennálló állapotok a nyugati országokat is sújtják, hiszen az LNG piacon legdrágábbnak számító amerikai gázért jelentősen többet kell fizetniük, mint a korábbi források esetében, és ugyancsak igaz ez arra az orosz gázra, amelyet különböző országok (például India) reexportálnak az EU-ba, úgy, hogy az papíron már úgymond „demokratikussá” válik, csak éppen jóval többe kerül.
Közben Oroszország köszöni szépen, megvan, hiszen a brüsszeli politika által deklarált „csökkentsük a gaz háborús agresszor bevételeit” című elképzelés finoman fogalmazva sem működik, amit az is mutat, hogy csupán a tavalyi évben mintegy 6,7 milliárd eurót fizettek ki az uniós tagországok orosz LNG-ért, és további 5,9 milliárdot a (még) vezetéken érkező gázért. Mellesleg a még működő Jamal gázvezetéken keresztül az unióba érkező orosz gáz mennyisége ugyancsak emelkedett az év első négy hónapjában, az előző évihez képest 17,2 százalékkal.
