Pozitívan értékeli Szlovákia gazdasági helyzetét a külföldi cégek 63 százaléka KÉSZ, HÚSVÉTRA

A vállalatok 41 százaléka az ország gazdasági helyzetének javulásával számol. A válaszadók fele pedig a jövőben is változatlan gazdasági helyzetre számít.

Még optimistábbak a saját cég fejlődését illető elvárások: a cégek 44 százaléka jobb üzletekben bízik, és csak 8 százalékuk készül a jelenleginél rosszabb gazdasági évre. A vállalatok 47 százaléka emelné az alkalmazottai, 41 százaléka pedig a beruházásai számát.

Szlovákia a befektetők véleménye szerint főként az uniós tagsággal, a munkaerő termelékenységével és azzal tűnik ki, hogy viszonylag mérsékelt költségekért nyújtja teljesítményét, továbbá a helyi beszállítók elérhetőségével és az általuk kínált minőséggel is.

A Szlovák Köztársaságot általánosságban közép- és kelet-európai viszonylatban a 2. legattraktívabb beruházási térségnek tartják a válaszadók. Múlt évben 1. helyen a Cseh Köztársaság, 3. és 4. helyen pedig Észtország és Szlovénia végzett. Azon társaságok aránya, amelyek ismét, a jelenlegi feltételek között is pénzt fektetnének be Szlovákiában, stabilan 80 százalék.

A negatívan szemlélt tényezők esetében az egyes térségekben nem észlelhető javulás. Továbbra is bírálóan tekintenek a munkaerő elérhetőségére. Sok társaságban egyre nagyobb aggodalmakat vált ki a munkaerő-költségek alakulása is. A munkaerőhiányon kívül a bérszint alakulására is nyomást gyakorol a minimálbér jelentős mértékű emelése, illetve az éjszakai és a hétvégi munkáért járó pótlék.

Nagy elégedetlenséget fejezték ki a korrupcióellenes harc hazai alakulása miatt a felmérés során megkérdezett befektetők. Ezen a térne a felmérés 2004-es bevezetése óta most nyújtották a legrosszabb értékelést.

A felmérést a Szlovák-Német Kereskedelmi- és Iparkamarán (SNOPK) kívül a Szlovákiában működő Holland Kereskedelmi Kamara, a Svéd Kereskedelmi Kamara, a Szlovák-Osztrák Kereskedelmi Kamara és a pozsonyi Advantage Austria idén februárban és márciusban készítette. Abban 131 Szlovákiában működő cég vett részt, amelyek 82 százalékának a tulajdonosa más európai államokból származik. A megkérdezett résztvevők 43,6 százaléka az ipar, 19,9 százaléka a kereskedelem, 36,6 százaléka pedig a szolgáltatások terén tevékenykedik.