Potápi: az identitás sarokköve a magyar nyelv tudása
BUDAPEST. A magyar nyelv és identitás kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár a Magyar Nyelv Napja és a Magyar Szórvány Napja alkalmából rendezett konferencián csütörtökön a fővárosban.
A nemzetpolitikai államtitkár a Magyarság Házában tartott rendezvényen úgy fogalmazott: nem tud még egy olyan nemzetet és népet, amely identitásának a nyelvkérdés ennyire sarokköve lenne.
Minden történelmi és egyéb folyamat után és ellenére magyarul beszélünk és gondolkodunk és ez meghatározza mindennapjainkat - fejtette ki az államtitkár.
Utalva a számos magyar feltalálóra és díjazottra kiemelte: a kreatív gondolkodás alapja egyúttal a magyar nyelv tudása.
2011-ben született meg a határozat a Magyar Nyelv Napjáról, ünnepléséről - idézte fel az államtitkár. Azt mondta: ma már a magyar nyelv világnyelv és a magyar nemzet világnemzet. Különböző történelmi folyamatok és döntések miatt bárhová megyünk a világon bárhol találkozhatunk magyarokkal és közösségeikkel. Ezek élő közösségek és szeretnék identitásukat megőrizni - állapította meg, és azt kérte: mindenki a saját környezetében, közösségében tegyen meg mindent, hogy következő évtizedekben is lehessen Magyar Nyelv Napjáról beszélni.
Gerencsér Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján azt mondta: a nyelvben rejlik egy ország függetlenségének deklarációja. A magyar nyelv kulturálisan, szociológiailag, politikai és jogi szempontból determináló tényező a Kárpát-medencében, ugyanakkor a nyelvhasználat egyúttal kisebbségi identitási kérdés is - mondta, hozzátéve: az ezzel összefüggő kérdések Európában folyamatosan napirenden vannak.
Az állam és a politikai közösség jogos igénye a közös nyelv, ami lehet az anyanyelv, vagy a többségi nyelv. Kiemelte: a nyelvhasználat alapvető emberi jog. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatóhelyettese egy erdélyi szórvány kutatási program eredményeit ismertette. Elmondása szerint 140 magyar oktatási helyszínt azonosítottak, ahol 2005 és 2013 között megszűnt a magyar tannyelvű oktatás. A 2020-ig terjedő időszakban 149 helyszínen szűnhet meg a magyar iskola, ebből 50 helyen akár már 2015 őszén - mutatott rá, jelezve: 21 helyen 2016 ősze lesz kritikus. Okok között a demográfiai csökkenést, a városi iskolák elszívó hatását és az etnikai diszkriminációt említette, utóbbinál a gyermekszám csökkenése miatt dönthetik be a magyar tagozatot. Sokszor merültek fel oktatásszervezési és minőségi problémák is.
A külhoni szakképzési programról tanácskozott a Máért gazdaságfejlesztési szakbizottsága
A 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program eddigi előkészületeit és a kapcsolódó feladatokat mutatta be Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottsága csütörtöki budapesti ülésén.
A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Potápi Árpád János alapvető célként jelölte meg, hogy a határon túli közösségek szülőföldjükön boldoguljanak, amihez elengedhetetlennek nevezte, hogy gazdasági szempontból is gyarapodjanak. Hozzátette: ehhez adhat megfelelő alapokat a program és ráirányíthatja a figyelmet arra is, hogy a hagyományos nemzetpolitika mellett figyelmet kell fordítani a gazdaságfejlesztésre is. Kiemelte, hogy a program többek között fiatal vállalkozók hálózatának kialakításával és támogatásával, valamint a megfelelő szaknyelv anyanyelven történő elsajátításával tudja támogatni a külhoni magyar közösségeket.
Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára elmondta: kiemelten fontos, hogy elkészült a magyar értékek és hungarikumok tára, hiszen a magyar összetartozást közös értékeink erősítik. A külhoni magyar értéktár jelenleg 101 tételt tartalmaz, aminek bővítése közös feladata az anyaországi és külhoni magyarságnak - tette hozzá. Az ülésen a tagok előadást hallgathattak meg az európai uniós források nemzeti integrációt segítő felhasználásának lehetőségeiről is.
Ülésezett a Máért szórvány szakbizottsága
Az asszimiláció a legnagyobb ellensége a szórványban élő magyarságnak, ami ellen közös gondolkodással lehet fellépni - közölte Grezsa István, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának miniszteri biztosa a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szórvány szakbizottsága ülésén a fővárosban.
A nemzetpolitikai államtitkárság csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Bodó Barna, a bizottság társelnöke fontosnak nevezte, hogy a politikai események ne tudják befolyásolni a szórvány magyarságának megmaradását. Ezért is kell a szórvány ügyét folyamatosan napirenden tartani, a kérdést a társadalom figyelmének előterébe lehet és kell is hozni - hangsúlyozta.
Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság stratégiai főreferense a 2014 a külhoni magyar felsősök éve program idei eredményeivel kapcsolatban kiemelte: az államtitkárság köszönettel tartozik a külhoni magyar pedagógusszervezeteknek, amelyek nagyban hozzájárultak a program sikeréhez.
Milován Orsolya, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program előkészületeiről elmondta: a tematikus programok alapvető célja, hogy a szomszédos magyarlakta régiókban magyar szülők magyar tannyelvű intézménybe írassák gyermekeiket. Ezért hangsúlyozni kell, hogy óvodától egészen a legfelsőbb szintig, így a szakképzés terén is biztosított a magyar nyelvű oktatás.
A külhoni magyar szakképző intézményekkel egyeztetve összeállt egy igénykatalógus, ez alapján alakulnak ki a program legfontosabb elemei, amit a Magyar Állandó Értekezletnek kell elfogadnia - jelezte.
Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese beszámolt az Iskolák veszélyben kutatás Erdélyben végzett nehézségeiről és eddigi eredményeiről. A magyar nyelvű iskolákba történő beiratkozás csökkenésének legfőbb oka a demográfiai csökkenés, de fontos szerepet töltenek be az oktatásszervezési és minőségi problémák is - derült ki a kutatásból.
A külhoni magyar közösségek képviselői hozzászólásaikban üdvözölték a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programot és az Iskolák veszélyben kutatást. Beszámoltak az egyes régiók sajátos helyzetéről, problémáikról és javaslatokat fogalmaztak meg a szórvány kérdéssel és a tervezett programmal kapcsolatban. Kérték, hogy a program megvalósításakor vegyék figyelembe a helyi igényeket és legyen összehangolva a munkaerő-piaci elvárásokkal és a helyi vállalkozások igényeivel - olvasható a közleményben.
Minden történelmi és egyéb folyamat után és ellenére magyarul beszélünk és gondolkodunk és ez meghatározza mindennapjainkat - fejtette ki az államtitkár.
Utalva a számos magyar feltalálóra és díjazottra kiemelte: a kreatív gondolkodás alapja egyúttal a magyar nyelv tudása.
2011-ben született meg a határozat a Magyar Nyelv Napjáról, ünnepléséről - idézte fel az államtitkár. Azt mondta: ma már a magyar nyelv világnyelv és a magyar nemzet világnemzet. Különböző történelmi folyamatok és döntések miatt bárhová megyünk a világon bárhol találkozhatunk magyarokkal és közösségeikkel. Ezek élő közösségek és szeretnék identitásukat megőrizni - állapította meg, és azt kérte: mindenki a saját környezetében, közösségében tegyen meg mindent, hogy következő évtizedekben is lehessen Magyar Nyelv Napjáról beszélni.
Gerencsér Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján azt mondta: a nyelvben rejlik egy ország függetlenségének deklarációja. A magyar nyelv kulturálisan, szociológiailag, politikai és jogi szempontból determináló tényező a Kárpát-medencében, ugyanakkor a nyelvhasználat egyúttal kisebbségi identitási kérdés is - mondta, hozzátéve: az ezzel összefüggő kérdések Európában folyamatosan napirenden vannak.
Az állam és a politikai közösség jogos igénye a közös nyelv, ami lehet az anyanyelv, vagy a többségi nyelv. Kiemelte: a nyelvhasználat alapvető emberi jog. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatóhelyettese egy erdélyi szórvány kutatási program eredményeit ismertette. Elmondása szerint 140 magyar oktatási helyszínt azonosítottak, ahol 2005 és 2013 között megszűnt a magyar tannyelvű oktatás. A 2020-ig terjedő időszakban 149 helyszínen szűnhet meg a magyar iskola, ebből 50 helyen akár már 2015 őszén - mutatott rá, jelezve: 21 helyen 2016 ősze lesz kritikus. Okok között a demográfiai csökkenést, a városi iskolák elszívó hatását és az etnikai diszkriminációt említette, utóbbinál a gyermekszám csökkenése miatt dönthetik be a magyar tagozatot. Sokszor merültek fel oktatásszervezési és minőségi problémák is.
A külhoni szakképzési programról tanácskozott a Máért gazdaságfejlesztési szakbizottsága
A 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program eddigi előkészületeit és a kapcsolódó feladatokat mutatta be Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottsága csütörtöki budapesti ülésén.
A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Potápi Árpád János alapvető célként jelölte meg, hogy a határon túli közösségek szülőföldjükön boldoguljanak, amihez elengedhetetlennek nevezte, hogy gazdasági szempontból is gyarapodjanak. Hozzátette: ehhez adhat megfelelő alapokat a program és ráirányíthatja a figyelmet arra is, hogy a hagyományos nemzetpolitika mellett figyelmet kell fordítani a gazdaságfejlesztésre is. Kiemelte, hogy a program többek között fiatal vállalkozók hálózatának kialakításával és támogatásával, valamint a megfelelő szaknyelv anyanyelven történő elsajátításával tudja támogatni a külhoni magyar közösségeket.
Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára elmondta: kiemelten fontos, hogy elkészült a magyar értékek és hungarikumok tára, hiszen a magyar összetartozást közös értékeink erősítik. A külhoni magyar értéktár jelenleg 101 tételt tartalmaz, aminek bővítése közös feladata az anyaországi és külhoni magyarságnak - tette hozzá. Az ülésen a tagok előadást hallgathattak meg az európai uniós források nemzeti integrációt segítő felhasználásának lehetőségeiről is.
Ülésezett a Máért szórvány szakbizottsága
Az asszimiláció a legnagyobb ellensége a szórványban élő magyarságnak, ami ellen közös gondolkodással lehet fellépni - közölte Grezsa István, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának miniszteri biztosa a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szórvány szakbizottsága ülésén a fővárosban.
A nemzetpolitikai államtitkárság csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Bodó Barna, a bizottság társelnöke fontosnak nevezte, hogy a politikai események ne tudják befolyásolni a szórvány magyarságának megmaradását. Ezért is kell a szórvány ügyét folyamatosan napirenden tartani, a kérdést a társadalom figyelmének előterébe lehet és kell is hozni - hangsúlyozta.
Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság stratégiai főreferense a 2014 a külhoni magyar felsősök éve program idei eredményeivel kapcsolatban kiemelte: az államtitkárság köszönettel tartozik a külhoni magyar pedagógusszervezeteknek, amelyek nagyban hozzájárultak a program sikeréhez.
Milován Orsolya, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program előkészületeiről elmondta: a tematikus programok alapvető célja, hogy a szomszédos magyarlakta régiókban magyar szülők magyar tannyelvű intézménybe írassák gyermekeiket. Ezért hangsúlyozni kell, hogy óvodától egészen a legfelsőbb szintig, így a szakképzés terén is biztosított a magyar nyelvű oktatás.
A külhoni magyar szakképző intézményekkel egyeztetve összeállt egy igénykatalógus, ez alapján alakulnak ki a program legfontosabb elemei, amit a Magyar Állandó Értekezletnek kell elfogadnia - jelezte.
Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese beszámolt az Iskolák veszélyben kutatás Erdélyben végzett nehézségeiről és eddigi eredményeiről. A magyar nyelvű iskolákba történő beiratkozás csökkenésének legfőbb oka a demográfiai csökkenés, de fontos szerepet töltenek be az oktatásszervezési és minőségi problémák is - derült ki a kutatásból.
A külhoni magyar közösségek képviselői hozzászólásaikban üdvözölték a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programot és az Iskolák veszélyben kutatást. Beszámoltak az egyes régiók sajátos helyzetéről, problémáikról és javaslatokat fogalmaztak meg a szórvány kérdéssel és a tervezett programmal kapcsolatban. Kérték, hogy a program megvalósításakor vegyék figyelembe a helyi igényeket és legyen összehangolva a munkaerő-piaci elvárásokkal és a helyi vállalkozások igényeivel - olvasható a közleményben.
Forrás
MTI
