2013. szeptember 26., 17:36

Ötéves visszatekintés – Mi okozta a válságot?

POSZONY. Az öt évvel ezelőtt kezdődött gazdasági válság okait vizsgálja állásfoglalásában Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja gazdaságpolitikai alelnöke.

Szeptember 14-én volt öt éve, hogy csődbe ment a Lehman Brothers befektetési bankház. Ez volt a globális világgazdasági válság gyújtópontja. Az évforduló kapcsán sokan, sokféle véleményt fogalmaztak meg a válságról – mutatott rá portálunkhoz eljuttatott állásfoglalásában Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke.

A válság okait elemezve a mohóság és az erkölcstelenség mellett gyakran megfeledkeznek a legsúlyosabb okról, egy 1933-as törvény hatályon kívül helyezéséről – magyarázta Farkas hozzátéve: 1929-ben kirobbant a múlt század legsúlyosabb gazdasági válsága. Erre reagálva az Egyesült Államok kongresszusa 1933-ban elfogadta, majd Roosevelt elnök szentesítette a Glass-Steagall (GSA) törvényt, amely alapjaiban megreformálta a pénzügyi piacokat. Áthághatatlan falat emelt a kereskedelmi bankok és a befektetési bankok közé. Nem lehetett többé idegen, egymással nem összefüggő pénzpiaci termékekből összecsomagolt derivátumokat piacra helyezni. E szigorú rendelkezést szüntette meg a kongresszus 1999-ben a Gramm-Leach-Bliley törvénnyel, amelyet Clinton elnök is aláírt. Ez az eredője a későbbi bajoknak, újra lehetővé vált ugyanis az egymással nem összefüggő, idegen pénzpiaci termékek összecsomagolása. 2008-ban, a Lehman Brothers bukásával pedig felrobbant a pénzpiaci bomba – fejtette ki a szakpolitikus.

A pénzügyi válság első fázisa során egymás után dőltek be a bankok, pénzügyi szolgáltatók, lakástakarékossági intézmények. A Szlovákiával határos országok nemzeti valutái mélyrepülésbe kezdtek, ettől mentette meg Szlovákiát az euró 2009. január 1-i bevezetése. Szerencsére nálunk nem voltak devizahitel-károsultak, nem adósodtak el mértéktelenül a polgárok, a szomszédos országokkal összehasonlítva jóval ritkábban árverezték el a családok feje fölül házukat vagy lakásukat – emlékeztetett Farkas.

Az MKP alelnöke szerint azonban a válság második fázisában az euró a bajok egyik okozójává vált. Általa minden megdrágult, megszűnt az évekig tartó, számunkra kedvező kishatárforgalom. 2010-től a határ mentén élő polgártársaink a határ túloldalára jártak vásárolni. Megroppant az ipar, teljesítménye uniós összehasonlításban 2011-ben Szlovákiában lassult le a leginkább. Hogy mentsék a menthetőt, a kormányok állami költségvetésből segítették meg az ipart, a bankokat és a pénzügyi intézményeket. Meg is lett az eredménye: a válság adósságválságba torkollott. Itt tartunk ma, az eurózóna országainak többsége komoly adósságválsággal küzd – szögezte le.

Első ránézésre Szlovákia az egyik kivétel, az államadósság a nemzeti össztermék 55 százalékára rúg. Viszonylag alacsony érték ez, ám Szlovákia nagy szerencséje, hogy 2008-ban alacsony szintről kezdett növekedni az államadósság. „Ha górcső alá vesszük a növekedés ütemét, akkor az a legmagasabbak közé tartozik az euróövezetben, ez pedig rendkívül kínos, nyugtalanító. A kormány tétlensége és tehetetlensége csak fokozza a jövőbe oltott félelmeket” – hangsúlyozta Farkas Iván.

Ami a jövőbe való kitekintést illeti, a szakpolitikus szerint sajnos semmi jóra nem számíthatunk, korántsem látjuk még az alagút végén a fényt. A gazdasági növekedés ideig-óráig tartó kedvező tendenciáit rögvest felváltja a dinamizmus lefékeződése. Nagyon hullámzó, bizonytalan időszakban a tervezés, a prognózisok felállítása sem egyszerű feladat. Ráadásul a szakma, a közgazdaság-elmélet is komoly válságban van, a kihívásokra nem találja meg a megfelelő választ. Mintha egy mélyebb paradigmaváltás előtt állnánk – mutatott rá Farkas.

Mindenesetre a közgazdász szaktekintélyek egyike-másika azt állítja, semmiféle válsággal nem küzdünk, normális gazdasági folyamatok zajlanak. Csupán a 2004-2008 közötti időszak folyamata volt rendkívüli, a hatalmas gazdasági növekedés sokáig lesz egyedülálló, egyhamar nem fog megismétlődni. A jót könnyű volt megszokni, állítják. Vissza kell térnünk a megszokott, 2007 előtti kerékvágásba, elvárásainkat kell visszafogni, csillapítani – zárta állásfoglalását az MKP gazdaságpolitikai alelnöke.

Megosztás