Oposszumok segíthetik a kígyóméreg elleni vakcinák fejlesztését
WASHINGTON. Kutatók bejelentették, hogy az oposszum ígéretes és olcsó ellenszert nyújthat a mérgező kígyómarásokkal szemben, és több ezer életet menthet meg világszerte a jelenlegi kezelések mellékhatásai nélkül.
A kutatók elmondták, évente mintegy 421 ezer mérgeskígyó-marásos esetet dokumentálnak világszerte, ezekből 20 ezer végződik halállal a Nemzetközi Toxikológiai Társaság adatai szerint.
Érdekes módon az oposszumok mindennemű káros hatás nélkül túlélik a kígyómarásokat. Claire F. Komives, a San Jose Állami Egyetem kutatójának magyarázata szerint az állatkák kígyóméreg elleni immunitását elsőként kimutató tanulmányokat az 1940-es években végezték el. A korai 90-es években egy kutatócsoport olyan szérumfehérjét azonosított az oposszumnál, amely semlegesíteni tudja a kígyómérgeket. Aztán B. V. Lipps pedig kimutatta, hogy a proteinben az aminosavak egyik kisebb lánca (peptid) szintén képes a méreg semlegesítésére.
Komives hozzátette, mindennek ellenére, úgy tűnik, egészen mostanáig senki sem vette fel eme tanulmányok fonalát, hogy ellenméreg-terápiát fejlesszen ki velük. Az információkkal tarsolyukban, a kutatók kémiailag szintetizálták a peptidet, és amikor kígyóméregnek kitett egerekkel tesztelték, kiderült, hogy megvédte őket a texasi csörgőkígyó és a Russell-vipera marásának mérgező hatásaitól.
A pontos mechanizmust egyelőre nem sikerült feltárni, de a nemrégiben publikált számítógépes modellek arról árulkodtak, hogy a peptid a kígyóméreg ama fehérjéivel lép kölcsönhatásba, amelyek mérgezőek az emberre nézve. „Olybá tűnik, hogy a méregprotein a peptidhez kötődhet, ezzel elveszíti mérgező mivoltát” - tette hozzá Komives.
A csapat kimutatta, az E. coli baktériumot be lehet programozni a peptid előállítására, ami lehetővé tenné nagy mennyiség olcsó előállítását, emellett a peptidet könnyen meg is lehetne tisztítani az E. colitól.
„Megközelítésünk szokatlan, mivel a legtöbb ellenmérget máig úgy állítják elő, hogy a növekvő dózisú méreganyagot lóba fecskendezik, majd véréből állítják elő a szérumot, ennek viszont egyéb összetevői is vannak, amelyek a pácienseknél gyakran kedvezőtlen reakciókat váltanak ki, úgymint kiütéseket, viszketést, zihálást, gyors szívdobogást, lázat vagy fájdalmat. A felhasznált peptidnek nem voltak ilyen negatív hatásai az egereknél” - magyarázza.
Mivel pedig a folyamat olcsó, jó esély van arra, hogy az ellenmérget a világ ama területeire is eljuttathassák, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiség. Ezek a régiók felölelik Indiát, Délkelet-Ázsiát, Afrikát és Dél-Amerikát, ahol a mérges kígyók évente több ezer embert marnak meg.
A szakember úgy véli, az eredeti publikációk alapján az ellenméreg valószínűleg más mérges kígyók, illetve skorpiók, növényi és bakteriális toxinok esetén is működne.
Az új ellenméregnek még egy potenciális előnye lehet: valószínűleg pusztán egyetlen dózisban elég lenne befecskendezni. „Mivel egy kígyómarásnál az állat eltérő módon juttatja a mérget az áldozat testébe, az érintett testrész, illetve a marás szöge függvényében valószínűleg mindegyik marást másképpen kell kezelni” - mondja kutató. Hozzátette, gyakori, hogy az áldozatoknak újabb adag ellenmérget kell beadni, ha továbbra is láthatóak rajtuk a méreg hatásai. Mivel azonban az új ellenméreg a jelek szerint nem okoz mellékhatásokat - legalábbis egerekben -, elképzelhető, hogy egyetlen nagyobb dózis elegendő lehet a méreganyag egészének közömbösítésére, szükségtelenné téve a további injekciókat.
A csapat tervezi, hogy ezt az elméletet hamarosan le is teszteli, ezenkívül nagy mennyiségű ellenmérget állít elő, és olyan egereken próbálja ki, amelyeket mérgek széles tárházának tettek ki.
Érdekes módon az oposszumok mindennemű káros hatás nélkül túlélik a kígyómarásokat. Claire F. Komives, a San Jose Állami Egyetem kutatójának magyarázata szerint az állatkák kígyóméreg elleni immunitását elsőként kimutató tanulmányokat az 1940-es években végezték el. A korai 90-es években egy kutatócsoport olyan szérumfehérjét azonosított az oposszumnál, amely semlegesíteni tudja a kígyómérgeket. Aztán B. V. Lipps pedig kimutatta, hogy a proteinben az aminosavak egyik kisebb lánca (peptid) szintén képes a méreg semlegesítésére.
Komives hozzátette, mindennek ellenére, úgy tűnik, egészen mostanáig senki sem vette fel eme tanulmányok fonalát, hogy ellenméreg-terápiát fejlesszen ki velük. Az információkkal tarsolyukban, a kutatók kémiailag szintetizálták a peptidet, és amikor kígyóméregnek kitett egerekkel tesztelték, kiderült, hogy megvédte őket a texasi csörgőkígyó és a Russell-vipera marásának mérgező hatásaitól.
A pontos mechanizmust egyelőre nem sikerült feltárni, de a nemrégiben publikált számítógépes modellek arról árulkodtak, hogy a peptid a kígyóméreg ama fehérjéivel lép kölcsönhatásba, amelyek mérgezőek az emberre nézve. „Olybá tűnik, hogy a méregprotein a peptidhez kötődhet, ezzel elveszíti mérgező mivoltát” - tette hozzá Komives.
A csapat kimutatta, az E. coli baktériumot be lehet programozni a peptid előállítására, ami lehetővé tenné nagy mennyiség olcsó előállítását, emellett a peptidet könnyen meg is lehetne tisztítani az E. colitól.
„Megközelítésünk szokatlan, mivel a legtöbb ellenmérget máig úgy állítják elő, hogy a növekvő dózisú méreganyagot lóba fecskendezik, majd véréből állítják elő a szérumot, ennek viszont egyéb összetevői is vannak, amelyek a pácienseknél gyakran kedvezőtlen reakciókat váltanak ki, úgymint kiütéseket, viszketést, zihálást, gyors szívdobogást, lázat vagy fájdalmat. A felhasznált peptidnek nem voltak ilyen negatív hatásai az egereknél” - magyarázza.
Mivel pedig a folyamat olcsó, jó esély van arra, hogy az ellenmérget a világ ama területeire is eljuttathassák, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiség. Ezek a régiók felölelik Indiát, Délkelet-Ázsiát, Afrikát és Dél-Amerikát, ahol a mérges kígyók évente több ezer embert marnak meg.
A szakember úgy véli, az eredeti publikációk alapján az ellenméreg valószínűleg más mérges kígyók, illetve skorpiók, növényi és bakteriális toxinok esetén is működne.
Az új ellenméregnek még egy potenciális előnye lehet: valószínűleg pusztán egyetlen dózisban elég lenne befecskendezni. „Mivel egy kígyómarásnál az állat eltérő módon juttatja a mérget az áldozat testébe, az érintett testrész, illetve a marás szöge függvényében valószínűleg mindegyik marást másképpen kell kezelni” - mondja kutató. Hozzátette, gyakori, hogy az áldozatoknak újabb adag ellenmérget kell beadni, ha továbbra is láthatóak rajtuk a méreg hatásai. Mivel azonban az új ellenméreg a jelek szerint nem okoz mellékhatásokat - legalábbis egerekben -, elképzelhető, hogy egyetlen nagyobb dózis elegendő lehet a méreganyag egészének közömbösítésére, szükségtelenné téve a további injekciókat.
A csapat tervezi, hogy ezt az elméletet hamarosan le is teszteli, ezenkívül nagy mennyiségű ellenmérget állít elő, és olyan egereken próbálja ki, amelyeket mérgek széles tárházának tettek ki.
Forrás
Híradó.hu