2015. június 7., 11:23

Oposszumok segíthetik a kígyóméreg elleni vakcinák fejlesztését

WASHINGTON. Kutatók bejelentették, hogy az oposszum ígéretes és olcsó ellenszert nyújthat a mérgező kígyómarásokkal szemben, és több ezer életet menthet meg világszerte a jelenlegi kezelések mellékhatásai nélkül.
A kutatók elmondták, évente mintegy 421 ezer mérgeskígyó-marásos esetet dokumentálnak világszerte, ezekből 20 ezer végződik halállal a Nemzetközi Toxikológiai Társaság adatai szerint.

Érdekes módon az oposszumok mindennemű káros hatás nélkül túlélik a kígyómarásokat. Claire F. Komives, a San Jose Állami Egyetem kutatójának magyarázata szerint az állatkák kígyóméreg elleni immunitását elsőként kimutató tanulmányokat az 1940-es években végezték el. A korai 90-es években egy kutatócsoport olyan szérumfehérjét azonosított az oposszumnál, amely semlegesíteni tudja a kígyómérgeket. Aztán B. V. Lipps pedig kimutatta, hogy a proteinben az aminosavak egyik kisebb lánca (peptid) szintén képes a méreg semlegesítésére.

Komives hozzátette, mindennek ellenére, úgy tűnik, egészen mostanáig senki sem vette fel eme tanulmányok fonalát, hogy ellenméreg-terápiát fejlesszen ki velük. Az információkkal tarsolyukban, a kutatók kémiailag szintetizálták a peptidet, és amikor kígyóméregnek kitett egerekkel tesztelték, kiderült, hogy megvédte őket a texasi csörgőkígyó és a Russell-vipera marásának mérgező hatásaitól.

A pontos mechanizmust egyelőre nem sikerült feltárni, de a nemrégiben publikált számítógépes modellek arról árulkodtak, hogy a peptid a kígyóméreg ama fehérjéivel lép kölcsönhatásba, amelyek mérgezőek az emberre nézve. „Olybá tűnik, hogy a méregprotein a peptidhez kötődhet, ezzel elveszíti mérgező mivoltát” - tette hozzá Komives.

A csapat kimutatta, az E. coli baktériumot be lehet programozni a peptid előállítására, ami lehetővé tenné nagy mennyiség olcsó előállítását, emellett a peptidet könnyen meg is lehetne tisztítani az E. colitól.

„Megközelítésünk szokatlan, mivel a legtöbb ellenmérget máig úgy állítják elő, hogy a növekvő dózisú méreganyagot lóba fecskendezik, majd véréből állítják elő a szérumot, ennek viszont egyéb összetevői is vannak, amelyek a pácienseknél gyakran kedvezőtlen reakciókat váltanak ki, úgymint kiütéseket, viszketést, zihálást, gyors szívdobogást, lázat vagy fájdalmat. A felhasznált peptidnek nem voltak ilyen negatív hatásai az egereknél” - magyarázza.

Mivel pedig a folyamat olcsó, jó esély van arra, hogy az ellenmérget a világ ama területeire is eljuttathassák, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiség. Ezek a régiók felölelik Indiát, Délkelet-Ázsiát, Afrikát és Dél-Amerikát, ahol a mérges kígyók évente több ezer embert marnak meg.

A szakember úgy véli, az eredeti publikációk alapján az ellenméreg valószínűleg más mérges kígyók, illetve skorpiók, növényi és bakteriális toxinok esetén is működne.

Az új ellenméregnek még egy potenciális előnye lehet: valószínűleg pusztán egyetlen dózisban elég lenne befecskendezni. „Mivel egy kígyómarásnál az állat eltérő módon juttatja a mérget az áldozat testébe, az érintett testrész, illetve a marás szöge függvényében valószínűleg mindegyik marást másképpen kell kezelni” - mondja kutató. Hozzátette, gyakori, hogy az áldozatoknak újabb adag ellenmérget kell beadni, ha továbbra is láthatóak rajtuk a méreg hatásai. Mivel azonban az új ellenméreg a jelek szerint nem okoz mellékhatásokat - legalábbis egerekben -, elképzelhető, hogy egyetlen nagyobb dózis elegendő lehet a méreganyag egészének közömbösítésére, szükségtelenné téve a további injekciókat.

A csapat tervezi, hogy ezt az elméletet hamarosan le is teszteli, ezenkívül nagy mennyiségű ellenmérget állít elő, és olyan egereken próbálja ki, amelyeket mérgek széles tárházának tettek ki.
Megosztás