Nyugdíjplafon pro és kontra
A javaslat bekerült a Radièová-kormány 2014-ig szóló nemzeti reform-programjába. Manapság 749 euró a havi átlagjövedelem a nemzetgazdaságban, tehát ennél magasabb nyugdíjat nem kaphatna senki. Napjainkban azonban több, mint 10 000 embernek van ennél magasabb, 1500 személynek havi 1000 eurónál is több nyugdíja. A nyugdíjplafonnal együtt bevezetnék a minimális nyugdíj intézményét is. Ezt azok is megkapnák, akik egész életükben nem fizettek be egyetlen fillért sem a szociális biztosítóba, s csak segélyekből éltek. Az összeg 220-230 euró körül mozogna.
A nyugdíjplafon bevezetése rendkívül heves reakciókat váltott ki a szakemberek körében. Elutasítja a javaslatot Pavol Kárász, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa és Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártjának gazdasági és régiófejlesztési alelnöke is. „A nyugdíj felső összegének meghatározása az elmúlt időszak legrosszabb elképzelése, amit hallottam“ – mondta Kárász. Ez lopás, amellyel nemcsak azokat rövidítenék meg, akiknek jár a magasabb nyugdíj, hanem azokat is, akik még bíznak az államban“ – hangoztatta. A közgazdász elemző szerint„a mostani kormány eddig csak az öregektől, a betegektől és a vállalkozóktól volt képes elvenni... máshol meg folynak szét a milliók!“
„Nem alkalmazható a fűnyíró effektus, vagyis ezzel az intézkedéssel minden nyugdíjas kifizetett nyugdíjának összege csökkenne“ – így összegzi fenntartásait Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártjának gazdaság alelnöke. Az intézkedés visszamenőleges (retroaktív) hatása miatt szerinte sérülne a méltányosság elve. Farkas szerint hatékonyabb lenne, ha a kormány az egyes kivetési alapok felső határát törölné el. "Az átlagnál többet keresők járulékai feleljenek meg a jövedelmük magasságának, vagyis az igazságosság elvét követve, az eddiginél legyen erőteljesebb a közteherviselésük" - hangoztatja
Radovan Ïurana, az INESS elelmzője ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a nyugdíjbiztosítás alapja a szolidaritás, nem az igazságosság. A szakember kiemeli: a 2004-ben bevezetett magas /méltányos/ nyugdíjak rendszere már most 800 milliós deficitet jelent a nyugdíjkasszában.
Július Brocka kereszténydemokrata közgazdász csak feltételekkel fogadja el a nyugdíjplafon bevezetését. A legfőbb feltételnek azt tartja, hogy a magas keresetű alkalmazottak, akik sok pénzt fizettek be az első pillérbe, de koruknál fogva már nem mehettek át a 2. pillérbe, a nyugdíjplafon meghatározásával ne járjanak rosszul.
