Növekednek az állástalálás esélyei
Az elemzők szerint a munkahely elvesztésének vagy éppen meglelésének esélye az aktuális gazdasági ciklus függvénye. Az ún. kedvező vagy jó időkben nő az esélye annak, hogy sikerül új munkahelyet találnunk, míg az állásunk elveszítésének esélye csökken. „A Cseh Köztársaságban a 2010. évi adatokhoz képest csaknem a felével csökkent az álláshely elveszítésének esélye. Ezzel ellentétben a negyedév alatt állásra lelt munkanélküliek aránya 16-ról a jelenlegi 20 százalékra emelkedett” – állapították meg az UniCredit Bank elemzői.
„A munkahely elveszítésének valószínűsége nem mutatott egyértelmű trendet, alapvetően 0,7-0,8 százalék körül oszcillált” – mondták az elmúlt 5 esztendő vonatkozásában az elemzők. A legalacsonyabb valószínűségre 2013 és 2014 fordulóján volt példa, vagyis abban az időben, amikor a szlovák gazdaság jóval visszafogottabb ütemben növekedett. „Szlovákia esetében is igaz, hogy az állástalálás esélyei az elmúlt időszakban viszonylag jelentősen növekednek” – mutatnak rá a szakemberek.
Egyértelműen nem érvényes a szabály, miszerint az alacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező ország munkaerőpiacán elenyészőbb mértékű mozgás érzékelhető és fordítva. „A foglalkoztatottság és a munkanélküliség, vagy adott esetben a gazdasági inaktivitás közötti mozgásintenzitását például a munkaügyi jogszabályok rugalmassága, a gazdaság struktúrája, illetőleg a lakosság kulturális és történelmi preferenciái is befolyásolhatják” – fűzték hozzá az elemzők. Például Dánia mintegy 6 százalékos munkanélküliséggel rendelkezik, azaz lényegesen alacsonyabbal, mint az európai uniós és az euróövezeti átlag, viszont a munkaerő-piaci mozgás ennek ellenére nagy. Az állástalanok azonban belátható időn belül új munkahelyre lelnek. Hasonló viselkedést tapasztalhatunk néhány további skandináv államban is.
Közép-és Kelet-Európa országaiban már más a helyzet. „A relatíve magasabb munkanélküliséghez viszonylag alacsony munkaerő-piaci mozgás párosul. A régió több országában jelenleg jóval alacsonyabb a munkahely elvesztésének esélye, mint a nyugat-európai államokban” – mutatnak rá az analitikusok.
A legkevesebb munkanélkülivel a csehországi és a romániai munkaügyi hivatalokban találkozunk. „Jelentősen átlagon aluli az állás elveszítésének esélye Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban is” – közölték az elemzők.
Az, hogy egy álláskeresőnek egy negyedév leforgása alatt sikerül-e állást találnia, a munkanélküliek struktúrájától is függ. „A magasabb arányban tartósan munkanélküli személlyel rendelkező országokat tekintve igaz, hogy azokban az olyan munkanélküliek aránya is lényegesen alacsonyabb, akik egy negyed év alatt munkára lelnek” – magyarázták a szakértők. Az Európai Unió országait szemügyre véve Görögország, Bulgária, Szlovákia és Olaszország tartozik azon államok közé, ahol az állástalanok között a legjelentősebb a huzamos ideje munkanélküliek aránya. „Ezekben az országokban a legelenyészőbb azon munkanélküliek aránya, akik negyed éven belül új állásra lelnek. Egyúttal az is érvényes, hogy az olyan országok, ahol tartósan alacsony az esélye annak, hogy állást találjunk, a huzamosabb ideje munkanélküliek problémája is fokozatosan elmélyül” – konstatálták az elemzők.
Egyes országok sajátosságai közé tartozik a munkaerőpiac és a gazdaságilag inaktív társadalom közötti migráció. Ennek kezdve a családfenntartástól a megszakított tanulmányokon, valamint a nyugdíjasok és diákok időszakos foglalkoztatásán túl egészen a gazdaság egy részének szezonális jellegéig bezárólag különféle okai lehetnek. A gazdasági inaktivitásba és visszahatoló, átlagon felüli fluktuáció elsősorban Szlovéniára, Finnországra, Dániára, Portugáliára, Luxemburgra és Ausztriára jellemző. „Szlovákia és Csehország az Európai Unió olyan tagországai, amelyek a legelenyészőbb intenzitású mozgással rendelkeznek a gazdaságilag aktív és inaktív lakosság tekintetében” – tették hozzá a banki elemzők.
