Nincs megbecsülve a munkaerő Szlovákiában
Miként arról portálunkon tegnap beszámoltunk, a szlovák munkások magyar kollégáikkal élőláncot alkottak a két országot összekötő Mária Valéria hídon. A tiltakozók fő problémaként a munkaközvetítő ügynökségek általi foglalkoztatást jelölték meg. A Sme napilap a téma kapcsán megszólaltatta Luc Triangelt, a brüsszeli székhelyű IndustriALL központ munkatársát, aki szerint a vállalatok egyre jobban csökkentik a törzsalkalmazottaik létszámát, előnyben részesítve a közvetítő ügynökségek bevonásával történő foglalkoztatást. Az ügynökségek által felkínált munkaerőnek kevesebbet fizetnek és nem kötnek velük szabványos munkaszerződést. Ha már nincs rájuk szükség, nagy költségek nélkül, könnyen megszabadulhatnak tőlük.
Triangel elmondta, hogy az alkalmi munkát angolul „precarious work“ néven emlegetik, Európa-szerte ismerik, és felismerték, hogy a stabil munkahelyeket veszélyezteti. A szakember az idénymunkát és a határozott időre szóló munkaszerződést egyaránt elfogadhatatlannak tartja.
Emil Machyòa, a KOVO Szakszervezeti Szövetség elnöke is egyetért Triangel állításával. Úgy véli, hogy a munkaközvetítő ügynökségek által kínált foglalkoztatás egyre inkább dominánsabb lesz Szlovákiában is. A munkáltatók szívesen élnek vele, mivel növeli a nyereségüket, hiszen a vállalkozás kockázatát s az abból adódó esetleges veszteségeket a dolgozók viselik.
Machyòa szerint az ügynökségek által kínált idénymunkát a jelenleginél jobban kellene ellenőrizni és korlátozni. „Az ügynökségek visszaélnek az instabil munkapiaci helyzettel és az egyes régiókban uralkodó szociális helyzettel, az emberek pedig rákényszerülnek, hogy a nem szabványos munkafeltételeket elfogadják. Szeretnénk, ha törvényekkel jobban szabályoznák a munkaközvetítő ügynökségek tevékenységét" - nyilatkozta a szakszervezeti vezető a Sme napilapnak. Machyòa hozzáfűzte: bizonytalan helyett tisztességes munkakhelyeket követelnek. Szlovákiában ismeretei szerint közel 800 munkaközvetítő ügynökség működik.
Az ügynökségek által alkalmazott személyeknek a munkáltatókkal szembeni védelme kisebb, mint a szabványos módon alkalmazott társaiké, akik tagjai a szakszervezetnek. Az előbbieknek ugyanis nincs lehetőségük kollektív szerződésekről egyezkedni. „Egyesek fenyegetéseket kaptak az ügynökségektől. Azt mondják nekik, ha belépnének a szakszervezetbe, az ügynökség nem ad nekik további munkát. Ezért is akarjuk, hogy ez a munkavállalási forma korlátozva legyen, s lehetőségük nyíljon az embereknek törzsállományban dolgozni. Ellenkező esetben a szociális színvonal csökken majd, és elmélyül a szegénység“ – hangoztatta Machyòa.
Magdaléna Mellenová, a hazai élelmiszeripari dolgozók szakszervezeti elnöke szerint az élelmiszeriparban is romlanak a munkafeltételek. Megengedhetetlennek tartja, hogy azért a munkáért, amelyért Ausztriában 1 470 eurót adnak, nálunk csak 327 eurót fizessenek. Úgy gondolja, hogy a hazai alacsony bér egyik oka a „fekete munka“ s az a tény, hogy Szlovákiába sok olcsó, külföldi élelmiszert hoznak be.
Mellenová a hazai fiatalok magas munkanélküliségére is figyelmeztetett, ami mára elérte a 20 százalékot. E téren csak néhány európai államban, így Spanyolországban rosszabb a helyzet, ahol a fiatalok munkanélkülisége már 52 %-os.
