Nem tetszik a karácsonyi ajándék! Visszavihetem a boltba?
Csak azért nem lehet visszavinni a boltba a karácsonyfa alatt talált mályvaszínű inget, mert nem tetszik, vagy az anyósától kapta. A fogyasztóvédelmi törvény, valamint a Polgári és a Kereskedelmi Törvénykönyv a vásárlók és a kereskedők érdekében pontosan szabályozza, mikor lehet visszacserélni a megvásárolt árut, mikor forog fenn reklamáció esete, illetve mikor van joga a kereskedőnek elutasítani a cserét.
A kiskereskedelemben nemcsak a karácsony előtti időszak nehéz, hanem az ünnepek utáni is. Idén karácsony másnapja péntekre jött ki, így a boltokat már szombaton ellepték az akcióvadászok. Soraik közé vegyülnek azok, akik a rossz méretű, nem tetsző, félrement karácsonyi ajándékoktól szeretnének megválni.
Mivel az ünnepeket, aki tehette, családi körben töltötte, az öt egymást követő nap után ma indul az ajándékbecserélők igazi rohama. Mielőtt azonban még megkezdené az ünnepek előttről ismerős parkolóhelykeresési macska-egér harcot, jó ha tudja, hogy a klasszikus kereskedelmi körülmények között, kőboltban vásárolt árut a kereskedő nem köteles visszavenni, csak azért, mert önnek nem tetszik.
Erre a helyzetre készülve sok bolt "előre menekül", és hűségkártya vagy vásárlói klubtagság esetén eleve bizonyos ideig cserelehetőséget biztosít a kőboltban vásárolt termékekre is. Erre nézvést azonban nincs egységes, általánosan kötelező írányelv, ezt a gyakorlatot a kereskedők saját hatáskörben szabályozzák, így az erre vonatkozó gyakorlat eltérő lehet.
Azonban, ha a kőboltban vásárolt termékeket csak úgy ukmukfuk vissza lehetne "váltani" a boltban, az teljességgel aláásná a kiskereskedelem működését.
Más a helyzet, ha a kőboltban csak átvette az online rendelt terméket. Ha ugyanis a vásárlás webshopban, telefonos rendelés útján, katalógus alapján történt, akkor távollevők között köttetett szerződésnek minősül. Ez esetben a vásárlónak 14 napon belül joga van elállni a vásárlásról, mégpedig indoklás nélkül. A 14 napot az átvétel napjától, szolgáltatás esetén az ügylet létrejöttétől kell számítani. Erre a kereskedő az e-shopban köteles felhívni a figyelmet, illetve mellékelni az ehhez szükséges formanyomtatványt. Amennyiben nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, saját helyzetét nehezíti meg. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása ugyanis az áru átvételétől számított 12 hónap + 14 napra hosszabbítja meg az elállási időt.
Még ennél is hosszabb az elállási idő házaló árusítás vagy szervezett termékbemutatókon történt értékesítés esetén. Ez utóbbiakkal, főként a kilencvenes évekbeli fogyasztóvédelmi vadnyugat idején sok gond volt. A termékbemutatókat ugyanis gyakran ingyenes társasutazásként hirdették meg, azzal, hogy közben csak meg kell hallgatni "egy előadást", ami egy sales prezentáció volt. Az ingyenes kirándulási lehetőségre ráharapó, általában nyugdíjas vásárlókra aztán a helyszínen a pszichológiai technikákban is jártas, képzett trénerek nyomást gyakoroltak, hogy vegyék meg a számukra általában nem szükséges, túlárazott terméket. A szocializmusból megörökölt, toldozott-foldozott fogyasztóvédelmi törvény pedig nem szabályozta kellő eréllyel ezt a kereskedelmi környezetet. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az elállás időtartama 30 nap. A 2024-es törvénymódosítás óta kevesebb is a "termékbemutató".
Nem minősül értékesítési akciónak a nyilvános árverésen történő értékesítés, valamint az olyan rendezvény sem, amelynek kizárólagos célja élelmiszerek és italok kóstolása és fogyasztása az ezekhez kapcsolódó értékesítéssel, illetve kozmetikai termékek bemutatása és értékesítése, amennyiben más termékeket nem mutatnak be, nem kínálnak és nem értékesítenek. Tehát borkóstolón vagy a hölgyek körében népszerű "beauty partykon" vett termékre ez nem vonatkozik.
A kereskedő nem tagadhatja meg a visszatérítést pusztán azért, mert a vevő "használta" a terméket; ugyanakkor a fogyasztó felelős a termék értékcsökkenéséért, amely a termék kezeléséből ered, ha az meghaladja a megengedett mértéket. A kereskedő visszatérítést vagy cserét jogszerűen akkor tagadhat meg, ha az elállási jog nem áll fenn. Nem lehet visszacserélni akkor sem, ha a termék a törvényi kivételek körébe tartozik, gyorsan romló áru, bontás után eladhatatlanná váló termék vagy tartalom, higiéniai kitételek vonatkoznak rá (pl. alsónemű), vagy személyre szabott, egyedi, méretre, specifikált megrendelésre, készített termék, szolgáltatás.
Ha a vásárolt vagy kapott termék elromlott, erre a helyzetre nem a csere vagy a visszatérítés, hanem a reklamáció szabályai vonatkoznak. A kereskedő felel azokért a hibákért, amelyek a terméknek a fogyasztó általi átvételekor fennálltak, és amelyek az átvételtől számított két éven belül jelentkeznek. Ha a fogyasztó hibát jelzi a kereskedőnél, kérheti a termék megjavítását vagy cseréjét, illetve bizonyos esetekben a vételár megfelelő csökkentését, vagy a konkrét körülményektől függően elállhat a szerződéstől is.
Egyszerűsítve: a fogyasztónak a termékkel úgy kell bánnia, ahogyan azt egy hagyományos, fizikai üzletben megtehetné. Ha azonban a fogyasztó úgy dönt, hogy eláll a szerződéstől annak ellenére, hogy a terméket már használta, a kereskedő nem tagadhatja meg az elálláshoz való jogot, és köteles a jogszabályban meghatározott határidőn belül visszatéríteni a kapott vételárat, esetenként a postaköltséget is. Ugyanakkor ilyen esetben a kereskedő jogosult a fogyasztótól a termék értékcsökkenésének megtérítését kérni, amely a terméknek a tulajdonságai és működőképessége megállapításához szükséges mértéket meghaladó használatából ered. Az értékcsökkenés megtérítése állhat például a termék tisztításának költségeiből, a vételár és a használt termékként történő továbbértékesítés ára közötti különbözetből stb.
Amennyiben a fogyasztó reklamációt érvényesít, a kereskedő köteles haladéktalanul írásos visszaigazolást adni a hiba bejelentéséről. A visszaigazolásban a kereskedőnek meg kell jelölnie azt a határidőt, amelyen belül a hibát kijavítja. Ennek megfelelő határidőnek kell lennie, vagyis a lehető legrövidebb időnek, amelyre a kereskedőnek a hiba elbírálásához, valamint a dolog kijavításához vagy kicseréléséhez szüksége van, figyelembe véve a dolog jellegét, valamint a hiba természetét és súlyosságát. Ez a határidő általában a reklamáció érvényesítésének napjától számított 30 nap. De ennél hosszabb is lehet, abban az esetben, ha objektív ok áll fenn, amelyet a kereskedő nem tud befolyásolni, és amely miatt a reklamáció 30 napon belül nem intézhető el, például alkatrészhiány, az ellátási láncban fennálló hiányosságok stb.
A kereskedő a reklamációt vagy a dolog megjavításával, kicserélésével, a vételárból adott megfelelő árengedmény kifizetésével intézi el, illetve a vételár visszatérítésével abban az esetben, ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, vagy pedig elutasítja azt, amennyiben a fogyasztó reklamációját nem tartja megalapozottnak.
A reklamáció elutasítása esetén a kereskedő köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni a reklamáció elutasításának indokairól.
