Nem merít ki egymilliárd eurónyi uniós támogatást Szlovákia?
Szlovákia gazdasága ez évben várhatóan 3,2 százalékos növekedést mutat majd, ami csaknem 1 százalékponttal több a tavalyinál.
„A válság utáni fejlődés kontextusában a növekedés viszonylag erős tempójáról van szó, amely hátterében elsősorban a beruházásokat lehet látni, amelyek a becslések szerint évközi viszonylatban 9,3 százalékkal ugranak meg, tehát 2011 óta a legnagyobb mértékben” – állítja aktuális kommentárjában a Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ). Ebben az évben a tanács szerint a beruházásokat támogatja az uniós alapok szokatlanul nagy terjedelmű merítése.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa tájékoztatása alapján az uniós pénzek fokozott merítésének az az oka, hogy az utolsó pillanatban a lehető legtöbb projektet még idén be akarják fejezni. A hatályos szabályok szerint ugyanis ezeket a pénzeket az adott programidőszak keretében legkésőbb annak befejezése után két évvel ki kell meríteni. Az összes projekt, amelyet idén december 31. után számláznak ki vagy adnak át, már nem fizethető át a 2007-2013-as programidőszakra vonatkozó támogatásokból. „A merítés jelenlegi tempója mellett feltételezhető, hogy a második programidőszakból hozzávetőleg 1 milliárd eurót majd nem sikerül felhasználni” – véli az RRZ.
Amint a tanács megjegyezte, az új programidőszak kezdetére a pénzeszközök merítésének lassúbb tempója jellemző. „A 2016-os évre ez annak a kockázatát jelenti, hogy az időszerű 2014-2020-as programidőszak képtelen teljes mértékben pótolni a régi programidőszakkal kapcsolatos kiesést. Ennek eredménye a növekedéshez történő negatív hozzájárulás lesz, becsléseink szerint a GDP 1,6 százalékos szintjén” – fogalmaz a tanács.
Az RRZ azonban úgy véli, hogy ez a kiesés kompenzálható, ha a már folyamatban levő, ám a régi programidőszakban be nem fejezett projektekre új pénzforrásokat sikerül találni. Másrészt a gazdasági növekedéshez jövőre a magánjellegű beruházások létesülése is hozzájárulhat.
A tanács meghatározta a hazai és külföldi gazdaságot a következő időszakban érintő további negatív és pozitív kockázatokat is. A gazdasági növekedést befolyásolhatná a szerződés aláírása a Jaguar Land Rover vállalattal, illetve az új programidőszak pénzeszközeinek gyorsabb ütemű merítése is.
Negatívan hathat a geopolitikai helyzet és a menekültválság alakulásának európai vállalkozókra gyakorolt hatása, továbbá a Volkswagen-botrány a konszern vállalkozását érintő következményei, illetve az importból és a hazai közegből származó utólagos deflációs nyomás, ami negatívan hat az államadósság GDP-vel szembeni fejlődésére. Kockázatot jelentenek a lassuló ázsiai gazdaságoknak a szlovák kereskedelmi partnerek gazdasági teljesítőképességére gyakorolt hatásai is.