Négyezer éves sorozatgyilkos nyomára bukkantak
KAIRÓ. Ókori múmiák beteg artériái ellentmondanak a kardiovaszkuláris betegség okait érintő modern feltételezéseknek.
A kutatók 4000 évet átfogóan 137 múmiát elemeztek ki CT-vizsgálattal. Az ókori emberek különböző országokból és kultúrákból származtak, emellett eltérő életvitelt folytattak. A múmiák legalább egyharmadában találtak bizonyítékot a megmerevedett artériákra.
A The Lancet folyóiratban közölt nemzetközi tanulmány megkérdőjelezi ama feltételezést, miszerint a kardiovaszkuláris betegség egyedülállóan modern állapot, amelyet a nem megfelelő táplálkozás és életvitel okoz. Randall C. Thompson, a vizsgálat vezetője szerint a szívbetegség olyan sorozatgyilkos, mely 4000 éve jelen van az emberiség életében.
A múmiák között ókori egyiptomiak, ősi peruiak, Délnyugat-Amerikából származó ősi pueblók, és az Aleut-szigetek unanga őslakosainak maradványai is megtalálhatóak - tudatja a hirado.hu. A vizsgálat szempontjából fontos kiemelni, hogy az unanga őslakosok hagyományos, vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. ”Egyesek úgy hiszik, hogy a vadászó-gyűjtögető életmód genetikai gépezetünk számára természetesebb, mint a mesterséges táplálék és inaktív élet, amelyet manapság folytatunk – mondja Thompson. – Az öt aleuti múmiából azonban háromnál megfigyeltük az elmeszesedést, és eme lerakódások akkor alakulnak ki az artériákban, amikor a betegség felüti fejét.”
A vizsgálat egy korábbira alapoz, melynek során érelmeszesedés – az ereket zsírból, koleszterinből és más anyagokból álló meszes lerakódások merevítik el és szűkítik be - egyértelmű bizonyítékára bukkantak több ókori egyiptomi múmiánál. „A korábbi vizsgálatot kritizálták, azt állítván, egyszerűen csak megtaláltuk a modern betegség jeleit olyan embereknél, akik modern életmódot folytattak, gazdagon étkeztek, nem sokat mozogtak. Azért juthattak erre a következtetésre, mert az ókori Egyiptomban általában a gazdagabbakat mumifikálták, némelyikük pedig tényleg kényelmes életet élt és gazdagon étkezett."
Az új vizsgálat azonban azt veti fel, hogy az érelmeszesedés ellentmond a kulturális, földrajzi és életviteli osztályozásoknak, mivel eme emberek táplálkozása igencsak eltért, ahogyan élőhelyük klímája is. Ugyanakkor rámutatnak jó néhány kulcsfontosságú, közös tényezőre az eltérő kultúrákban, melyek szerepet játszhattak a betegség kialakulásában. „Mindegyik populációra jellemző volt a tűzhasználat főzéshez és melegedéshez” – írják a szerzők, hozzátéve, mindez arra utal, hogy a füst belélegzése elősegíthette az érelmeszesedés létrejöttét.
A teória alátámasztásához emlékeztetnek az unangai és inuit múmiák korábbi vizsgálatára, amely kiterjedt antrakózist – bányászokra jellemző betegség, úgynevezett bányásztüdő – mutatott. A vizsgálat azt is kiemeli, hogy a premodern civilizációkban jelen lévő krónikus fertőzés és gyulladás nagyobb aránya is hozzájárulhatott az érelmeszesedés gyulladásos aspektusaihoz. „Az eredmények arra utalnak, hogy az érelmeszesedés kiváltó okait érintő tudásunk még nem teljes, és a betegség az emberi öregedés folyamatával járhat együtt” - írják a szerzők.
A The Lancet folyóiratban közölt nemzetközi tanulmány megkérdőjelezi ama feltételezést, miszerint a kardiovaszkuláris betegség egyedülállóan modern állapot, amelyet a nem megfelelő táplálkozás és életvitel okoz. Randall C. Thompson, a vizsgálat vezetője szerint a szívbetegség olyan sorozatgyilkos, mely 4000 éve jelen van az emberiség életében.
A múmiák között ókori egyiptomiak, ősi peruiak, Délnyugat-Amerikából származó ősi pueblók, és az Aleut-szigetek unanga őslakosainak maradványai is megtalálhatóak - tudatja a hirado.hu. A vizsgálat szempontjából fontos kiemelni, hogy az unanga őslakosok hagyományos, vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. ”Egyesek úgy hiszik, hogy a vadászó-gyűjtögető életmód genetikai gépezetünk számára természetesebb, mint a mesterséges táplálék és inaktív élet, amelyet manapság folytatunk – mondja Thompson. – Az öt aleuti múmiából azonban háromnál megfigyeltük az elmeszesedést, és eme lerakódások akkor alakulnak ki az artériákban, amikor a betegség felüti fejét.”
A vizsgálat egy korábbira alapoz, melynek során érelmeszesedés – az ereket zsírból, koleszterinből és más anyagokból álló meszes lerakódások merevítik el és szűkítik be - egyértelmű bizonyítékára bukkantak több ókori egyiptomi múmiánál. „A korábbi vizsgálatot kritizálták, azt állítván, egyszerűen csak megtaláltuk a modern betegség jeleit olyan embereknél, akik modern életmódot folytattak, gazdagon étkeztek, nem sokat mozogtak. Azért juthattak erre a következtetésre, mert az ókori Egyiptomban általában a gazdagabbakat mumifikálták, némelyikük pedig tényleg kényelmes életet élt és gazdagon étkezett."
Az új vizsgálat azonban azt veti fel, hogy az érelmeszesedés ellentmond a kulturális, földrajzi és életviteli osztályozásoknak, mivel eme emberek táplálkozása igencsak eltért, ahogyan élőhelyük klímája is. Ugyanakkor rámutatnak jó néhány kulcsfontosságú, közös tényezőre az eltérő kultúrákban, melyek szerepet játszhattak a betegség kialakulásában. „Mindegyik populációra jellemző volt a tűzhasználat főzéshez és melegedéshez” – írják a szerzők, hozzátéve, mindez arra utal, hogy a füst belélegzése elősegíthette az érelmeszesedés létrejöttét.
A teória alátámasztásához emlékeztetnek az unangai és inuit múmiák korábbi vizsgálatára, amely kiterjedt antrakózist – bányászokra jellemző betegség, úgynevezett bányásztüdő – mutatott. A vizsgálat azt is kiemeli, hogy a premodern civilizációkban jelen lévő krónikus fertőzés és gyulladás nagyobb aránya is hozzájárulhatott az érelmeszesedés gyulladásos aspektusaihoz. „Az eredmények arra utalnak, hogy az érelmeszesedés kiváltó okait érintő tudásunk még nem teljes, és a betegség az emberi öregedés folyamatával járhat együtt” - írják a szerzők.
Forrás
hirado.hu, ABC
