Nagy rébusz a szuperbruttó
„Az úgynevezett szuperbruttó bér bevezetése miatt 110 törvényt módosítanának úgy, hogy a lehetséges hatásokat senki nem vizsgálta meg. Ilyenre még nem volt példa“ – jelentette ki az éjszakába nyúlt egyeztetés után Vladimír Mojš, a szakszervezetek konföderációjának alelnöke. Szerinte kísérlet az egész elképzelés, s csak a még durvább, soha és sehol ki nem próbált járadékbónusz bevezetését szolgálná, alaposan megnyirbálva a szociális ellátórendszert.
Mojš szerint a Szabadság és Szolidaritás pártjának kormányprogramba is beillesztett elképzelése „a nagytőke érdekeit szolgálja az egyszerű polgár rovására”. A szuperbruttó bér az alkalmazottból kizárólagos költségtételt csinál a munkáltató könyvelésében, s csak a profit növelését szolgálja. Mojš szerint a szemre – és statisztikailag - nagyobb bér mögött a mostanival azonos tiszta kereset húzódik meg. Elveszik az összehasonlítási alap, sokkal nehezebb lesz béremelést kicsikarni a jövőben.
Az adó- és járulékreform értelmében az eddigi munkáltató járulékokkal megemelt bérekből minden adót és járulékot a munkavállaló fizetne januártól. A kormány egységes és egyetlen szociális járulékot vezetne be 19 százalékos szinten, de a szuperbruttó bérből, egyetlen 9 százalékos egészségbiztosítási járulékot, szintén a szuperbruttóból, s egységessé tenné a járulék- és adóalapot, vagyis a 19 százalékos személyi jövedelemadó kiszámításakor sem lehetne levonni a szuperbruttóból befizetett járulékokat.
Az önfoglalkoztatók esetében a minimális adó- és járulékalap a létminimum 3,3-szorosa lenne, hozzávetőleg 600 euró. Akkor is ebből az összegből fizetnének szociális- és egészségbiztosítási járulékot, ha ennél kevesebb lenne a jövedelmük. Költségként legfeljebb a létminimum összegét írhatnák le havonta, amennyiben nem akarnak könyvelést is vezetni-vezettetni. Az önfoglalkoztatók a bruttó jövedelmük 13 százalékát lennének kötelesek befizetni nyugdíjbiztosításra, 9 százalékát egészségbiztosításra. Táppénzbiztosítást önkéntesen fizethetnének, de csak akkor, ha párhuzamosan a foglalkoztatási alapba is fizetnének járulékot ( a jelenlegi szinten ez 4+4 százalék). A személyi jövedelemadó kivetésekor a befizetett járulékokat is terhelné a 19 százalékos adó.
Az érdekegyeztetésen nem született megállapodás a munkáltatók és a munkavállalók között a minimálbér jövő évi összegéről, így azt a hatályos törvényben megszabott módon újra a kormány fogja emelni, a jelenlegi 317 euróról valamivel több, mint 327 euróra (3,1 százalékkal, a 2010-es általános bérnövekedés szintjével).
