Mit várhatunk a gazdaságban?
Az elmúlt évet a választások, a korlátozások, a háborúk és az infláció elleni harc jellemezte. Idén két választás is vár az országra, a kormányzás területén a tervek szerint túl nagy fordulatra nem kell számítanunk. Mégis mit jelenthet ez a gazdaság számára?
A képviselők karácsony előtt elfogadták az idei költségvetést, amelyet a már megszokott parlamenti harcok öveztek. A tervezett költségvetési hiány ezek alapján a GDP 5,9 százaléka, ami számszerűen eléri a 7,84 milliárd eurót. A hiány tehát 0,5 százalékponttal kisebb a 2023-as, a GDP 6,52 százalékát kitevő hiánynál. Az államháztartás összes tervezett bevétele eléri az 53,48 milliárd eurót, a kiadások pedig a 61,32 milliárdot.
A szakemberek úgy vélik, hogy jelentősebb fordulatra számítunk a reálbérek területén.
Idén az alacsonyabb inflációnak és a még viszonylag dinamikus béremeléseknek köszönhetően masszívan növekedhetnek a reálbérek.
A bérnövekedést a szűkös munkaerőpiac is segíti, ami a hazai munkaerő-kínálat enyhe csökkenésével növeli a bérekre nehezedő nyomást.
A munkáltatók tehát arra kényszerülnek, hogy emeljék a fizetéseket, miközben a lehetőségeik nem javulnak, így tehát a költségeik növekedését várhatóan az árak emelésével kompenzálják majd.
A munkaerőpiac alakulása szempontjából továbbra is meghatározó lesz a demográfiai alaphelyzet, vagyis a munkaképes korú népesség csökkenése. Ilyen körülmények között nem lesz könnyű munkaerőt szerezni, így a bevándorlás, a külföldiek alkalmazása teremti majd meg a foglalkoztatás növekedésének az alapját. Az új munkaerő egy része a munkanélküliek közül kerül ki, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta enyhén csökken, ám még így is magas a betöltetlen állások száma. Vagyis a hazai munkanélküliek mellett egyre több külföldi munkaerőre van szükség Szlovákiában. Egyelőre azonban óvatosságot tapasztalunk a versenyszférában.
A bérnövekedéssel karöltve a háztartások fogyasztása is pozitívabban alakul, amely 2023-ban még éves szinten visszaesést mutatott.
Idén jelentős mértékben nőhetnek a beruházások, mutatnak rá az elemzők. Ezek hátterében elsősorban a katonai célú beruházások és a helyreállítási terv áll. A 2023-as visszaesést követően a szakértők a magánberuházások területén is enyhe élénkülésre számítanak.
2024-ben az energiaárak emelkedésének szabályozása lesz az infláció jelentős mérséklője. A szabályozás elősegíti az infláció jövő évi, 2,8 százalékra történő csökkentését, de az ezt követő fokozatos átállás a piaci energiaárakra 2025-től ismét emelheti a pénzromlást. A kormány adópolitikája is inflációt gerjesztő hatású.
A szlovák gazdaság jelentősebb növekedésére idén még nem, csak 2025-től lehet számítani.
Ennek a fő katalizátora a világkereskedelem, feltétele pedig az áruink és szolgáltatásaink iránti kereslet élénkülése.
Az euróövezet inflációjának 2024 közepéig stabilan három százalék alatt kell maradnia ahhoz, hogy az Európai Központi Bank megkezdhesse a hitelfelvételi költségek csökkentését a jelenlegi rekordmagas szintről. A pénzügyi piacok jelenleg 150 bázispontos EKB-kamatcsökkentést jósolnak 2024-re, ami a betéti kamatot 2,5 százalékra csökkentené a jelenlegi négy százalékról.
Szlovákia adóssága nagyjából 70 milliárd euró, tehát minden szlovákiai állampolgár átlagosan 13 ezer euróval tartozik. A Szlovák Nemzeti Bank – amelyet Robert Fico korábbi pénzügyminisztere, Peter Kažimír vezet – szerint a kormány konszolidációs csomagja nem fojtja meg a szlovák gazdaságot. A jegybank arra számít, hogy Szlovákia gazdasága jövőre 2,8 százalékos növekedést produkál, a konszolidációs intézkedések nélküli forgatókönyv szerint ez 2,4 százalék lenne.
A nemzeti bank számításai szerint a szabályozott energiaárak támogatása 2,5 százalékra mérsékli az inflációt, egyúttal támogatja a családok reáljövedelmét, hiszen több forrás marad a fogyasztásra.
A következő két évben azonban a lakossági energiaárak fokozatosan megközelítik a piaci árakat, vélik a jegybanki elemzők.
Az Európai Bizottság által közzétett őszi gazdasági előrejelzések kevésbé optimisták. Ezek szerint Szlovákia bruttó hazai terméke 2024-ben 1,7 százalékkal növekedik, amikor a fogyasztás kezd kilábalni az energiasokkból. A Bizottság arra számít, hogy a beruházásokat az EU strukturális alapjai, a helyreállítási program és a kormányzati beruházások hajtják majd.
A lakossági energiaárak piaci árakhoz való közeledése 2024-ben várhatóan 5,2 százalékra csökkenti az inflációt.
A magas energiaárak kompenzálása és az új szociális intézkedések 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben növelik az államháztartás hiányát. 2025-től azonban az uniós fiskális szabályok várhatóan megkövetelik a hiány további, a GDP 1 százalékával történő csökkentését.
„Szlovákia esetében 2024-ben várhatóan életbe lép az uniós túlzottdeficit-eljárás, ami szigorúbb ellenőrzést von maga után. Ezért 2025-re a GDP 5, 2026-ra pedig a 4 százalékára kell csökkenteni a tervezett hiánycélt” – közölte a pénzügyi tárca.
Mindezek eléréséért a kormánynak 2026-ig további konszolidációs intézkedéseket kell elfogadnia a GDP 1,6 százalékának megfelelően, vagyis 2,3 milliárd euró összegben, közölte a pénzügyminisztérium. A következő évekre vonatkozó terveket azonban időszűke miatt még nem dolgozta ki a tárca.
Az írás megjelent a Magyar7 első idei számában.
