2017. június 1., 12:52

Milyen nyárra számíthatunk?

POZSONY. A korszerű technika és a szakemberek gyarapodó tudása ellenére állítható, hogy a hosszú távú időjárás-előrejelzések továbbra sem megbízhatóak, ám a korábbi megfigyelések alapján mégis feltételezhető, hogy a közelgő nyár során mi mindenre számíthatunk.
201706011253580.00000000000000000000000000001a_visszater_nyrar.JPG

Pavol Faško, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) klimatológusa javarészt kellemes időjárást ígér.

Már nem érvényesek a hagyományos sémák

„Három hónapra előre a korszerű technológiák jelenlegi alkalmazásával sem jósolható meg az időjárás. Ha a vakációzók nagyra is értékelnék az efféle gyakorlati információkat, ez mégsem lehetséges“ – mondta Faško.

Az európai tengerparti térségek közül legállandóbbnak Szicíliában és Görögországban bizonyul az időjárás, ezért ott reálisabbnak tűnhet az időjárás előrejelzése.

Más a helyzet Romániában, Horvátországban és Bulgáriában, ahol változékonyabb az időjárás.

„Alapjában véve már nem érvényes, hogy minél délebbre megyünk, annál jobban szavatolható a melegebb, és minél északabbra utazunk, annál inkább garantálható a hidegebb időjárás. Ennek az az oka, hogy a levegő cirkulációja Európában már kissé más, mint amilyen korábban volt“ – magyarázta Faško.

Melegebb tavasz és nyár

A megfigyelések alapján a nyárnak melegebbnek kellene lennie, s mellőznie kellene a jelentősebb időjárás-ingadozásokat.

„A hőmérséklet hosszú távú átlagával összehasonlítva - vegyük az 1981–2010-es időszakot - az idei nyárnak 1 Celsius-fokkal melegebbnek kell lennie“ – teszi hozzá a klimatológus.

Már tavasszal is megtapasztalhattuk a magasabb átlagos hőmérsékletet. Míg az 1981–2010-es időszakban a pozsonyi Kolibán 10,5 fokot mértek, addig 2017-ben már több mint 11,5 fok volt az átlaghőmérséklet.

„Ennek ellenére az emberek főként az áprilisban és májusban beköszöntött fagyos napokra emlékeznek, ezért a tavaszt hidegnek tartják. Hasonlóképpen értékelik a nyarat is“ – állapította meg a klimatológus. A mutatók közé elsősorban a napos, csapadékos és esős napok számítanak.

„Például a 2014-es vagy a 2016-os nyarat az emberek hidegnek tartották azért, mert akkoriban kevesebb napsütéses napban volt részünk, vagy azok a nyarak hőmérséklet szempontjából egyáltalán nem voltak az átlagosan megszokott alatt. Ilyen nyarak 1980 és 1984 között voltak“ – mondta el a klimatológus.

Pozitív hír az, hogy a nyár folyamán nem számíthatunk különösebb hőmérséklet-ingadozásokra. „Bár a melegebb és a hidegebb időszakok váltakozni fognak, de ami a lehűléseket illeti, az esetek többségében nem kellene olyan jelentősebb hőmérséklet-csökkenésekre számítani, mint amilyenek a tavasz egyes időszakaiban voltak“ – tette hozzá. 

Intenzívebb viharok

A turisztika híveinek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy ebéd után már nem jó túrázni. Az időjárás a klimatológus szerint legstabilabb a nyári csúcsidőszaktól kezdve annak végéig. Nem szabad azonban alábecsülni a szélviharokat, mert azok bizonyos esetekben intenzívebbek lehetnek, mint amilyenek régebben voltak. A levegő hőmérséklete vihar során akár 10 fokkal is csökkenhet. 

Faško azt tanácsolja, hogy a turisztikai útvonalunk megtervezése előtt az SHMÚ oldalán figyeljük a radar-felvételeket, ott a viharok előfordulásáról és mozgásáról is információkat kaphatunk.

Megosztás