Milyen hatása van az ünnepi boltzárnak?
A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség (ZOCR) elnöke azt állítja, hogy egyes kereskedők javára vált a kiskereskedelmi árusításra vonatkozó tilalom. Hozzá kell azonban tenni, hogy e szövetségbe csak az élelmiszereket árusító hazai eladók tartoznak, a jelentős külföldi áruházláncok és kisvállalkozók nem. Amit az ünnepnapokon elveszítenek, azt az előző napon behozzák, mert az ünnepek előtt a boltok úgy néznek ki, mint a háború előestéjén néznének ki: minden áron be kell szerezni a készleteket.
A kisvállalkozók sínylik meg
Nehezen viselik azonban a változást a ruházatot és játékokat árusító kereskedők, akiknek eddig éppen az ünnepnapokon volt a legnagyobb bevételük.
„Ezt gazdaságunk megkárosításának tartom, amit legjobban a kisvállalkozók szenvednek meg. Azért, mert az emberek továbbra is vásárolnak, csak már nem idehaza, hanem külföldön. A kis- és középvállalkozók számára ez megsemmisítő hatású lehet” – nyilatkozta a JOJ televíziónak Oliver Fodor vállalkozó.
Egy másik kereskedő már ki is számította a saját kárát. A kényszerű 14 és fél napnyi zárva tartás számára mintegy 60 ezer eurós veszteséget eredményezhet.
Peter Goliaš, az Ineko elemzője is elismeri a zárva tartás kereskedőkre gyakorolt kisebb-nagyobb mértékű negatív hatásait. „Az intézkedés különféleképpen hat az egyikükre, illetve a másikukra” – fogalmazott.
A minisztérium állítja, nincs változás, a bankok szerint külföldön vásárolunk
A pénzügyi tárca állásfoglalásában leszögezte, hogy eddig a változás nem gyakorolt alapvető hatást a gazdaságunkra, ám a teljes körű elemzéshez még több idő kell. „A Munka törvénykönyvét érintő módosítások, amelyek által további ünnepnapokra is kiterjedt a kiskereskedelmi árusítás tilalma, eddig nem gyakorol alapvető hatást a szlovákiai gazdaságra. Ennek hatása csak hosszabb időszak elteltével lesz vizsgálható” – közölte a minisztérium.
A bankok azonban már rendelkeznek néhány vonatkozó számadattal. Állítólag a törvény hatályba lépése óta eltelt négy ünnep alatt is bevásárlással töltötték a szabadidejüket a családok, csakhogy immár külföldön.
Azt még nem lehet tudni, hogy a hazai áruházláncok hogyan járnak majd el. Estleg példát vehetnek csehországi kollégáikról. Az ottani illetékes szövetségek ugyanis védekezni kezdtek a hasonló törvény ellen, s az év elején a szabad vállalkozás korlátozása miatt benyújtották tiltakozásukat az alkotmánybírósághoz. Pedig náluk csak évi 5 napról van szó.
