Miért van kevés hazai élelmiszer a boltokban?
Vagy a külföldi vetélytársaknál olcsóbban tudjuk majd előállítani az élelmiszerféléket, például a gazdáknak nyújtandó támogatások növelésével, vagy a Szlovákiában élő emberek nagyobb számban egy kulcsfontosságú döntést hoznak: a hazai termékekért hajlandóak lesznek többet fizetni, mint a külföldiekért.
Drágák, kevés van belőlük
Az osztrákok, a lengyelek és a magyarok miért fogyasztanak tőlünk több hazai élelmiszerfélét? Martin Gärtner, a Kaufland szóvivője elmondta: ez elsősorban logisztikai és kapacitási problémákkal, valamint a szabálytalan szállítással és azzal is magyarázható, hogy egyes termékek nem kerülnek a pultokra, illetve más országokban a mezőgazdaságot jobban támogatja az állam. Mindezek miatt a szlovákiai forgalmazók a külföldieknél magasabb árakat szabnak meg.
Martin Jaroš, a Metro társaság szóvivője hozzáfűzte: szlovákiai burgonyával csak idényszerűen rendelkeznek, pedig azt egész évben szívesen árusítanák. Ezért keresik a minőségi burgonyát felkínáló hazai beszállítót. Így tehát a hazai boltok pultjain található termékeknek csak hozzávetőleg 40 százaléka szlovákiai termék.
A kívánt egzotikum
A helyzetet a vásárlók túlzott igényei is befolyásolják, ugyanis szívesebben vásárolnak friss paradicsomot, akár külföldit is, mint például hagyományos savanyú káposztát. „A szlovákiai termékek közül hiánycikknek főként az idényjellegű termékek, így a paprika, a paradicsom, a leveles zöldség és a tojás számítanak” – mutatott rá a Terno társaság.
További specifikus kategóriába tatozik a sör. Az oPive.sk portál adatai szerint évente 1,63 millió hektoliter sört hoz be Szlovákiába, ami egy főre átszámítva 30 litert jelent.
Vitatható következményekkel járó támogatások
Az efféle termékek azonban nem jelentik annak a fő okát, hogy a szlovákiai élelmiszerfélék alig vannak jelen a hazai boltok pultjain. Milan Semanèík, a Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmiszerkamara elnöke a februári sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy a behozott élelmiszerfélék 60 százalékát magunk is elő tudjuk állítani.
A téma kapcsán nem kerülhető ki azon termények termesztése, amelyeket nem használnak fel az élelmiszeriparban. Például az amaránt növényt egészséges szuper-élelmiszerféleként árusítják. Nálunk abból biogázt gyártanak. Hasonló célra termesztik a repcét is. Ezek a termények elfoglalták azokat a területeket, amelyeken korábban burgonyát, hüvelyeseket és káposztát termesztettek.
A mezőgazdasági tárca segítene a gazdáknak. Az üzlethálózatokkal közösen bemutatta a mezőgazdasági termékek mintavételi tervét. A beszállítóknak eközben nem kell valamennyi elárusítóhelyet rengeteg élelmiszerfélével ellátniuk. Elegendő, ha azok a saját régiójukban hozzáférhetővé válnak. A mezőgazdasági tárca már elkezdte a beszállítók kiválogatását.
„Első lépésként az legfeljebb száz lesz azok közül, akik a legjobban felkészültek és teljesítik a kereskedelemmel párosuló alapvető feltételeket, amelyek a csomagolásra, a címkézésre, az EAN-kódra vonatkoznak, illetve biztosítani tudják a logisztikát. A gyártónak tehát tudnia kell a termékeit becsomagolni, megjelölni és elszállítani“ – tájékoztatott Michal Feik, a mezőgazdasági tárca sajtóosztályának munkatársa.
A minisztériummal nemrég a Lidl üzletlánc is megegyezett arról, hogy választékába több szlovákiai terméket sorol be. Eddig azok csak a választéka 17 százalékát képezték, tehát valamennyi hálózat közül a legkevesebbet.
Ennek kapcsán felmerül egy további probléma: egyes gyártók saját termékeiket nem képesek megfelelőképpen becsomagolni, és a logisztika terén is gyakran csődöt mondanak. Ezért egyes beszállítók már ma is az üzletláncok nyújtotta szállítási lehetőségekkel élnek. Nekik azonban ún. logisztikai bónuszt kell fizetniük, ami kedvezőtlenül hat a gyártó nyereségére.
Az üzletláncok is léptek
A helyzetet bizonyos szinten maga a piac is képes orvosolni. A szlovákiai termékek kaptak egy bizonyos imázst.
„Az élelmiszerek eladásából származó jövedelmünk hozzávetőleg felét szlovákiai termékek képezik. Azon a téren kívül, amit a Tesco szlovákiai áruházaiban kínálunk fel, a szlovákiai gyártóknak a Tesco társaságon belül azt a lehetőséget is felkínáljuk, hogy megtelepedjenek más piacokon, amivel a növekedésüket segítjük" – fejtette ki a Tesco kommunikációs menedzsere, Martin Krajèoviè. Jó példaként a Tami tejüzemet említette, amely a Tesco részére sajátmárkás tejet gyárt. Ennek köszönhetően a kis helyi tejüzem regionális játékossá vált, amely termékei külföldön is megtalálhatók.
