Mezőgazdászok tanácskoztak Dunaszerdahelyen

Gabriela Mateèná mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter több célkitűzést is felvázolt, amelyek segíthetnék a hazai mezőgazdászokat és a hazai élelmiszerek erőteljesebb megjelenését az üzletek polcain. „Talán már elértük azt a pontot, amikor Szlovákia több élelmiszert importál, mint exportál. A szlovákiai üzlete polcain a hazai termékek aránya csak negyven százalék, és ez olyan dolog, amin szeretnénk változtatni. Nem csak mi, hivatalnokok, nem csak a mezőgazdászok, de a fogyasztók is” – hangsúlyozta.

Sok közgazdász állítja, hogy bármiféle – nem csak élelmiszeripari – termék eladása sikerének több mint hatvan százalékát a jó marketing befolyásolja. "Jól tudjuk, hogy ez sokat segíthetne a szlovákiai mezőgazdaság helyzetén. Természetesen fontos a mezőgazdasági minisztérium és a kifizető ügynökségekben zajló folyamatok teljes átláthatósága. További prioritásaink közé tartozik olyan kerekasztalok megszervezése, amelyeken megbeszélhetnénk a törvényalkotás folyamatába kerülő törvénytervezeteteket a szakmai közösségekkel, az egyes önkormányzatokkal, valamint a hivatalnokokkal, akik meg tudják mondani, mi a lehetséges és mi nem” – fejtette ki a tárcavezető.

A fórumon kiemelt figyelmet kapott a kelet-és nyugat-európai piacokon tapasztalt élelmiszerminőségbeli különbség, amely ellen a V4-es országok közös fellépést szorgalmaznak. "Magyarország ezen a téren szorosan együtt kíván működni Szlovákiával is" – szögezte le Tóth Katalin, a magyar földművelési minisztérium helyettes államtitkára.

„Most azt látjuk, hogy a V4+4 együttműködés és további tagállamok részéről is megfogalmazódik az az igény, hogy a kettős minőségű termékek eltűnjenek a különböző európai piacokról, illetve ha hasonló néven kerül forgalomba termék, ott biztosítva legyen az azonos minőség, az azonos tartalmi érték, az azonos ízek” – mondta Tóth Katalin. „A kettős minőségű termékek Bulgáriában az ottani lakosságnak is problémát jelent, de Görögország is csatlakozott. Azt gondolom, hogy ez egy olyan probléma, amely nem csak Kelet-Közép-Európát foglalkoztatja” – tette hozzá.

Az együttműködés fontos a következő támogatási ciklus tervezésénél is, hiszen a piacok közti egyenlőtlenségek megszüntetésére csak közös összefogással van mód, egy-egy ország szintjén ez erőtlen próbálkozás lehetne csak.

„Ahhoz, hogy a V4-es együttműködés országainak az érdekei megjelenjenek, ahhoz időben kell elkezdeni gondolkodni. Egy társadalmi konzultáció indult el az Európai Unió szintjén. Gyakorlatilag ez egy olyan konzultáció, amely lehetőséget és platformot biztosít az összes termelőnek, gazdának, politikusoknak, de ugyanúgy az agrárközgazdászoknak, illetve a kutatók részére is, hogy kinyilvánítsák véleményüket akár a jelenlegi költségvetés, illetve a jövő tervezési vonatkozásában. Ennek az összesítése meg fog történni az unió szintjén, erre épülően talán nyárra várunk egy nagy konferenciát, ahol már a következő KAP-nak (közös agrárpolitika) a körvonalai megfogalmazódhatnak. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a gazdák a közvetlen támogatásokhoz 2020 után is hozzájuthassanak, hiszen ez egy nagyon fontos költségvetési alapot jelenthet a kezdéshez a kis és közepes vállalkozások számára. Ugyanúgy fontosnak tartjuk a kétpilléres rendszer fenntartását a közvetlen támogatások mellett” – hangsúlyozta Tóth Katalin helyettes államtitkár.

A támogatások nélkül ma már szinte lehetetlen vállalkozni a mezőgazdaságban. Nagy fejtörést jelent a gazdáknak az új elektronikus pályázati rendszer, amelynek bevezetése most történik.  

„Van ez az új rendszer, ez a rajzolós, ami 2018-tól mindenki számára kötelező lesz. A jelenlegi állás szerint csak százötven ember tud egyszerre rajzolni, ami nagyon kevés. Talán a szezon kezdetére, amikor beindul élesben a rendszer, ezt föl fogják tudni vinni háromszázra. Én bízom benne, hogy ennél nagyobb szám is lesz, ez pénzkérdés is egyben” – mondta Csicsay Péter kistermelő, szaktanácsadó. „Nagyon komoly probléma még az, hogy nálunk azonnal elektronikusan szeretnének mindent bevezetni. Az emberek nincsenek erre felkészítve. Sokkal több iskolázás, sokkal több gyakorlati lehetőség kellene a gazdálkodók számára, illetve azok számára, akik segítenek nekik, hogy fel tudjanak készülni, megfelelően, és tényleg ügyesen, olajozottan működjön ez a rendszer” – vélekedett Csicsay Péter.

A fórumon időnként indulatoktól sem mentes felszólalások is voltak. A mezőgazdászok kifogásolták az egyes régiók között fennálló bérbeli különbségeket, valamint rámutattak az oktatási rendszer hiányosságaira, amely nem a korszerű mezőgazdasági feltételekre készíti fel a diákokat. Úgy vélik, hogy így a jövőben nehéz lesz jó pozícióba kerülni az egyre fejlettebb piaci versenyben.