Jöhet a krumplibélyeg
Jött a váratlan hír, hogy a krumpli üzleti útjának jobb nyomon követhetősége érdekében állítólag hamarosan felcimkéznek minden egyes piacra szánt burgonyadarabot Lengyelországban.
Nem lesz kis munka, már most látni előre! Az még nem ismert, hogy a termelőnek, a kereskedőnek vagy az eladónak kell mindezt elvégeznie, de az biztos, hogy a konyhapulton már így fog a kés alá kerülni. Ezt valószínűleg olyan öntapadós cimkékkel fogják realizálni, amiben eső, szél vagy krumplibogár nem tehet kárt!
Félő, hogy most az egyszer a lengyel példa ragadós lesz, mint a cimke, és meg talál tetszeni sz EU-nak is. Így akár megszülethet egy uniós krumplicimkés törvényrendelet is! Hogy minden tagállamban legyen kötelező érvényű a krumplidarabok megjelölése!
Nekem már attól borsódzik a hátam, amikor az almáról kell ilyesmit lekaparnom, mert nem jön le róluk egykönnyen, aztán az ujjamon maradva sokszor nem is tudom hova tovább ragasztani. Néha fel is fedez a nejem olyan asztal aljára ragasztott almacimkét, aztán van nemulass! Mutasson nekem valaki egy olyan embert, aki valaha is elolvasta volna az apró cimkére még apróbb betűkkel odabiggyesztett almaszármazási szöveget. Még jó, hogy a borsószem nem lehet kitéve ilyen veszedelemnek, bár az ördög nem alszik!
A cimkés krumplipucolás sem tűnik ennek fényében kevésbé macerásnak. Már látom lelki szemeim előtt a késre vagy krumplihámozóra tapadt cimkéket, ami iszonyatosan lelassíthatja a hámozás folyamatát, főleg azoknak, akik kíváncsiak lesznek minden egyes darab származási helyére. Hogy ez most Wroclaw vagy Gdanszk melletti földekről kerül-e főni a fazékba.
Ennek kapcsán jutott eszembe az a régi vicc, amikor egy férfi egyik nap bemegy a zöldségeshez, és kér egy kiló őszibarackot azzal a különösnek tűnő kéréssel, hogy minden egyes darabot csomagoljanak be külön-külön. Az árus megteszi készségesen ugyanúgy, mint másnap, amikor ugyanaz a férfi a két kiló almát kéri ugyanúgy darabonként becsomagolva. Sőt még a harmadik harmadik nap se vág hozzá pofákat, amikor a narancsot kéri ugyanebben a formában. Igaz, akkor már kicsit magában bosszankodik ezen a különös vásárlói szokáson. De aztán amikor negyednap ugyanaz az a vásárló egy kiló mákért tért be a boltba, elzavarja őt azonnal a jó fenébe a türelmetlen kofa...
Nos, a bel- és külföldi piacra szánt krumplival a lengyelek már megteszik a szükséges óvintézkedéseket. Kíváncsian várjuk a folytatást, hogy a húsra vonatkozóan mindez mikor fog bekövetkezni! Pedig ott nem ártana....
