Érdekes lehet a húsgalamb-tenyésztés

ma7 2019. január 08., 11:38

Nemrég indult útjára a Magyarországon a Nemzeti Húsgalamb Program, amelytől többek közt a galambtartó telepek létesítését, és a vidéki kisállattartás fellendülését reméli a szaktárca. A néhány évtizede még nagy hagyományokkal rendelkező jászkunsági húsgalambtartás mára sokat vesztett hírnevéből. S bár nincs könnyű helyzetben az ágazat, vannak települések, ahol ma is megtérül a tenyésztés.

Nagy István agrárminiszter jelentette be a nemzeti húsgalambprogram elindítását. A tárcavezető azt is közölte, hogy a Szárnyaló gazdaság néven induló kezdeményezéshez a húsgalambtenyésztők csatlakozását várják. A programot - tette hozzá - a vidék megtartó erejének támogatásán túl az is indokolja, hogy a galambhús világszerte keresett és jól jövedelmező termék.

– December elején jelentették be a programot, ezért még mindennek az elején vagyunk – mondta el a szoljon.hu-nak Kis Zoltán. A Jász-Nagykun-Szolnok térség mezőgazdasági szaktanácsadója szerint környékükön olyan telepek létrehozása lenne ideális, ahol mintegy ezer galambot tartanának a gazdák.

Fontos lenne, hogy a megyében is legyenek olyan gazdák, akik étkezési célzattal tenyésztenek galambot. Főként, mivel ezen a téren a piaci lehetőségek teljesen kiaknázatlanok. Igény viszont lenne a húsgalambra…

Ugyanakkor kiemelt cél, hogy a galambtelepek a tenyésztés mellett az árutermelést is kiszolgálják. A szakértő hangsúlyozta, jelenleg sajnos nincs húsgalambhoz köthető termék a hazai piacon, a megyében pedig tenyésztő is alig akad már. Ezzel együtt a tenyésztésbe kezdő gazdáknak biztos kiegészítő jövedelem lehet a húsgalambok eladásából befolyt összeg.

– Napjainkban az élő galambfióka felvásárlási ára kilencszázezer forint plusz áfa kilónként. A konyhakész galambot mintegy háromezer forintos kilónkénti áron lehet beszerezni, de egyes hazai nagykereskedelmi áruházláncok négy–ötezer forintot is elkérnek érte – folytatta Kis Zoltán. Majd hozzátette,

a külföldi áruházak is igen nagy tételeket vásárolnak belőle. Igényeiket azonban árualap hiányában nem tudjuk kiszolgálni.

– A Jászságban komoly hagyományai vannak a galambtenyésztésnek. Sajnos, ez már csak hagyomány, ami jó lenne, ha újraéledne. Az idősebb tenyésztők kiöregedtek és nincs utánpótlás… – vette át a szót Kiss János, a Jászapáti Gazdakör elnöke.

– Gondot jelent, hogy a húsgalambra az elmúlt időszakban nem volt kereslet, pedig régen a galambhús fogyasztása az élet része volt. Véleményem szerint a szükséges feltételek biztosítása mellett lennének olyan gazdálkodók, akik élnének a lehetőséggel, és újra felvállalnák a galambtenyésztést – tette hozzá.

Van azonban olyan térség a Jászkunságban, ahol megéri a galambokat étkezési céllal tenyészteni. A Nagykunság és a Tisza-tó környékén többen is vannak, akik a húsgalambok tenyésztésével, értékesítésével foglalkoznak.

– Előnyös, hiszen a galamb hamar megnő, gyorsan fejlődik, és jó áron lehet értékesíteni. Karcag környékén például akad olyan tenyésztő, aki nem tudja távolabb vinni a galambjait, mert a környéken mindet felvásárolják tőle – ecsetelte id. Hegyi György.

A galambhús rendkívül fontos fehérjeforrás. A piaci lehetőségek kiaknázása pedig azért is különösen lényeges, mivel komoly kereslet mutatkozik a nemzetközi – főként olasz, német, svájci, arab és orosz – piacokon, de a jövőben Kína és a Távol-Kelet is felvevőpartner lehet.

A húsféleség ma már prémiumterméknek számít, éppen ezért egyáltalán nem olcsó. Szakértők szerint egyébként szűkebb környezetünk kiváló adottságokkal rendelkezne az állattenyésztés ezen területén.

0 HOZZÁSZÓLÁS