Az állatok és a hőguta
A nyári kánikula nemcsak az embereket teszi próbára, de a haszonállatokra is nagyon veszélyes lehet. Ezért az alábbiakban a hőgutáról és a napszúrásról ejtünk szót.
A hőguta lényegében nem szabályozott testhőmérséklet-emelkedés, oka a szervezet hőszabályozásának működészavara, ami a test belső hőmérsékletének nagy méretű emelkedéséhez vezet. Lovaknál a hőszabályozás zavaráról akkor beszélünk, ha a belső hőmérséklet eléri a 40-41 0C-ot. A betegség akkor lép fel, ha a ló tartósan meleg, páradús környezetben tartózkodik, ott nehéz munkát végez, miközben a szervezete nem képes a hőtől megszabadulni sem sugárzással, sem a verejték elpárologtatásával. Az itatás elmaradása súlyosbító tényezőként szerepelhet. A napszúrás önálló kórképként hazánkban ritka. A lovak esetében a koponyát érő erős közvetlen napsugárzás, elsősorban az ultraibolya sugarak idézhetik elő.
A hőguta néhány óra alatt kialakul. Kezdetben bágyadtság, rogyadozó mozgás észlelhető. A végbélben mért hőmérséklet extrém mértékben emelkedik, a szívverés kórosan felgyorsul. A légzés eleinte szapora és felületes, később azonban mély, ritka és szabálytalan lesz. Ha a test hőmérséklete 43 0C-ig emelkedik, a ló nem marad életben. A vazomotoros centrum bénulása és az agyödéma miatt rendszerint néhány órán belül elpusztul. Az enyhébb fokú hőgutát az állat megfelelő gyógykezelés mellett túlélheti.
A napszúrás során a fejet érő napsugárzás hatására az agyvelő felmelegedik, benne bővérűség, esetleg ödéma alakul ki, ami a hőszabályozó és a vazomotoros központ működését károsítja. Ebben az esetben a végbélben mért testhőmérséklet emelkedése nem jellemző. A terápia első lépése a hőleadás fokozásával a belső hőmérséklet normalizálása. Az állatot árnyékos, hűvös, szellős helyre állítjuk, majd óvatosan kerti locsolócsővel, hideg vízzel egész testét locsoljuk, és természetesen megitatjuk az állatot. Minden ilyen esetben szakember, állatorvos segítségét kérjük. Előfordulhat, hogy az idegrendszeri következmények csak hetekkel később jelentkeznek, ami mindig kedvezőtlen lehet a beteg állat számára.
Ezt a betegséget szintén a hőszabályozás zavara következtében előálló kóros testhőmérséklet-emelkedés okozza. A sertések malignus hyperthermia betegsége eltér a lovakétól, ami veleszületett érzékenységből származik. A sertések hőszabályozása a vastag bőr alatti kötőszövet és a gyér szőrzet miatt kedvezőtlen, ami a hőguta kialakulására hajlamosítja az állatot. A hőguta meghatározó tünete, hogy a végbélben mért hőmérséklet 41–43,5 0C-ra emelkedik. A beteg állatokon úgy segíthetünk a leggyorsabban, ha hideg vízsugárral locsoljuk le őket. A malignus hyperthermia ezzel a módszerrel nem befolyásolható.
