A baromfiudvar parazitái (I.)

ma7 2019. június 09., 16:06

Folytatjuk sorozatunkat a baromfiudvar leggyakoribb betegségeiről. Ezúttal a paraziták különböző fajtáiról szeretnénk információkat közölni olvasóinkkal.

Madártetűatka 

A madártetűatka, más néven piros madáratka vagy tyúktetű rendszertanilag az ízeltlábúak törzsébe, a pókszabásúak osztályába, annak gamasida rendjébe tartozik. A petéből kikelő első lárva a tetvekhez hasonlóan három pár lábbal rendelkezik. Az ezután következő fejlődési formák viszont a pókszabásúakkal megegyezően, négy pár lábbal bírnak. Napközben az istálló berendezéseinek rejtett zugaiban bújnak el, és éjszaka támadják meg a madarakat táplálkozás, vérszívás céljából. Egyaránt előfordulhatnak a modern, fémből készült, többszintes tojóketreces és a mélyalmos, fából készült tojófészkes épületekben is. A brojlercsirkét tenyésztő istállókban sem ritkák.

Ez az élősködő szabad szemmel alig észrevehető. Jobbára csak akkor tűnik fel, ha nagy tömegben jelenik meg, és egyedei a madarakból szívott vértől piros színűek. Többnyire a világítás kikapcsolása után figyelhetők meg, amikor az ülők felületén tömegesen megjelennek. A kifejlett atkák táplálkozás nélkül több mint 11 hónapig életképesek maradnak.

A madártetűatka kártétele több tényezőből áll. A közvetlen kártétel egyik oka a vér szívása után a test felületén jelentkező pettyezettség a mellkasi és az alsó combi tájékon. Az atkák fizikai nyugtalanságot idéznek elő az állományban, ezért negatívan hatnak a tojástermelésre és a testtömeg gyarapodására. A gyakori és rendszeres vérszívás következtében a fertőzött állományban kóros vérszegénységet figyelhetünk meg.

A legyengült, vérszegény baromfi kevésbé képes ellenállni a fakultatív patogén kórokozóknak, ezáltal a madártetűatka a fertőző betegségek terjesztésében is szerepet játszik. A parazitával fertőzött állományokat kezelő személyeket elkerülhetetlenül megtámadja a parazita.  Ezért ezt a betegséget zoonózisként kezelhetjük.

A bőrre hullott atkák mászkálása erősen viszkető érzést okoz. Az atkákat borító szőrök allergiás reakciót váltanak ki, ami a bőrön pírt, hólyagos kiütést okoz. Az elpusztult, kiszáradt atkákat az istálló szellőztetésére szolgáló ventillátorok felkavarják és a légtérbe juttatják. Ezek belélegzése légúti tüneteket, asztmát idézhet elő. A védekezés a madártetűatka ellen nem egyszerű, mivel a szigorú EU-s szabályok nagyon leszűkítik a felhasználható szerek körét. Nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, a tyúkólak tisztán tartására, rendszeres szellőztetésére, a tiszta, száraz levegő biztosítására. Használhatók az engedélyezett rovarirtó szerek.

Tolltetű

Táplálékát a bőr elhalt hámrészei és a toll alkotják. A tyúkok vakaróznak tőlük, esetleg elkezdenek kopaszodni, nyugtalanok lesznek és fogékonyakká válnak egyéb betegségekre. A tetvek mindig az állat testén tartózkodnak, onnan leesve hamar elpusztulnak. Petéikből a lárvák 8-10 nap alatt kelnek ki. Védekezni az ólak tisztán tartásával lehet, esetleg engedélyezett rovarirtó szereket használhatunk. Az üres ólakban kb. két hét után pusztulnak el az élősködők.

Pleva László állatorvos

0 HOZZÁSZÓLÁS