2018. március 28., 21:38

13. hét - Már figyelnünk kell a kártevőkre is

A meteorológiai tavasz kezdete, és hogy egy órával többet ténykedhetünk a ház körül, a kiskertben, nem jár feltétlenül együtt az igazi tavaszi felmelegedéssel. Legalábbis ezt mutatja az elmúlt néhány nap, amikor is nemcsak az éjszakai hőmérsékletek emlékeztettek élénken a télre, hanem bizony a nappali, kevés napsütésben bővelkedő időjárás is.

 

belviz.jpg
Médialapozó

Az árnyékos, nap által közvetlenül nem ért helyeken -3 – 6 fokos intervallumban mértük a napi maximum-hőmérsékleteket, amely nemcsak számunkra volt kevésbé komfortos, de a kártevők, kórokozók többsége és a növények is várakozó álláspontra kerültek emiatt.

A még kitartó hideg mellett azért kedvező folyamatok is elindulni látszanak. Csapadék szerencsére csak nagyon minimális mennyiség hullott az elmúlt egy hétben országszerte, ez valamelyest segített a felázott talajok szikkadásán.

A belvízzel érintett területek száma és a vízzel való borítottság kiterjedése a dunántúli régióban csökkent, így a szántóföldi területek nagy részén (ahol még nem tették) már újra megkezdték a műtrágyaszórást. Az alföldi területeken e tekintetben továbbra is változatlan a helyzet, így ott az aktuális szántóföldi munkák elvégzésével még várni kell.

Időszerű lenne a tavaszi vetésű növények alá a talaj-előkészítés, sürgető a borsó vetése is, de az előrejelzések további csapadékot jósolnak, így ezek időben való elvégzésére nem sok esély van.

Az őszi vetésű növények fejlődésében sem történt látványos változás az elmúlt napok időjárásának köszönhetően. Az alacsony levegő-hőmérséklet mellett a talajhőmérsékleti értékek is többnyire negatív tartományban voltak mérhetőek, mely növényeink mérsékeltebb gyökértevékenységét és lassúbb fejlődését eredményezte.

Az őszi káposztarepce fejlődésén a lazább szerkezetű, könnyen felmelegedő talajokon érezhető változás. Megindult az új levelek képződése, és helyenként a szárbaindulás kezdeti stádiuma is sejthető. A hőmérséklet emelkedésével rövid időn belül megtörténik a szárbaindulás, különösen hogy talajaink vízzel bőségesen ellátottak.

A következő időszaknak – amely egyben a generatív növekedés kezdetét is jelenti – döntő hatása van a későbbi fenológiai fázisokra, ezért gondoskodni kell arról, hogy elegendő mennyiségű, könnyen felvehető tápanyag álljon a növény rendelkezésére (N-fejtrágya).

A tápanyag-utánpótlás mellett figyelnünk kell a repce tavaszi rovarkártevőire is. Mint korábban írtunk róla, a repceszárormányos, a nagy repceormányos és a repcefénybogarak betelepedése is megkezdődött az idei tavaszon (március 12-15.).

Az első jelentősebb átmeneti felmelegedés – különösen Zalában – nagy egyedszámú populáció megjelenését tette lehetővé, jelezve ezzel azt is, hogy a kártevők telelése sikeres volt. Felmerül a kérdés, hogy az elmúlt 10-14 napban mi történt a telelésről már előmerészkedett egyedekkel, és hogyan alakul az egyedszámuk a későbbiek során.

Tekintve, hogy a telelésre vonult kártevőknek csak kis hányada jelent még meg a táblákon, és az is rövid ideig tartott, valószínűsíthető, hogy a szárormányosok és a repcefénybogár-imágók védett helyeken, megbújva, dermedt állapotban igyekeztek túlélni a kedvezőtlen körülményeket. Kétségtelen, hogy ilyen viszonyok között életminőségük jelentősen romlik e fajoknak, hiszen a telelésre felhalmozott zsírtestjeik mostanra már kimerültek, érési táplálkozást pedig ez ideig nem volt lehetőségük folytatni.

A megfigyeléseket (sárga tál) mégis intenzíven folytatnunk kell az újabb betelepülő egyedek, a repce érzékeny fenológiája és az előrejelzett felmelegedés miatt. Védekezésre a húsvét előtti időszakban már biztosan nem lesz szükség.

Az új levelek képződése már általános a repcékben

Repcében a fómás betegség tüneteit is érdemes most számba vennünk. Az őszi időszak kedvezett a fertőzésekhez, és annak ellenére, hogy a táblák jó részén az őszi regulátorozással egy menetben gombaölő szeres beavatkozás is történt, 100 százalékos védelemben mégsem bízhatunk.

A tavaszi gomabölő szeres permetezéseknél alapvető szempont, hogy a triazol típusú fungicidek 10-12 oC-os hőmérsékleten vagy afelett fejtik ki hatásukat, így ezek használatával az időjárás és a repce fenológiája miatt is várnunk kell.

Az őszi kalászosokban – különösen az alföldi területeken – tovább emelkedett a belvizes területek aránya. Ahol a talaj állapota engedi, érdemes növényvizsgálatot tartani, mivel a sárgarozsdának, a szeptóriás és pirenofórás betegségek fertőzésének is kedvez az idő. A fertőzöttség mértékét nagyon fontos felmérni, mert e kórokozók is jól teleltek.

Amennyiben szelesre, csapadékosra vált az időjárás, a sárgarozsda-fertőzésre kell fokozott figyelmet fordítanunk, mert az ősszel állományban és egyéb pázsitfűféléken felszaporodott kórokozó jelenleg is az egyik legjelentősebb potenciális veszélyforrás.

 

T1-T2-es gyomok a búzában
T1-T2-es gyomok a búzában

Védekezni az első tünetek megjelenésekor szükséges, de legfeljebb akkor, ha a levélfelület 1-5 százaléka fertőzött, 10 százalékos állományfertőzés mellett. A betegségek mellett a terület gyomfertőzöttségét is érdemes felmérni, ilyenkor főleg T1-T2 gyomok ellen, mint például a veronikafajok, árvacsalán, tyúkhúr, kell védekezniA gyümölcsösökben a fagykárok felmérése után megkezdődtek/folytatódtak a metszési munkálatok és a lemosó permetezések. Habár korábban is tettünk említést erről a növényvédelmi beavatkozásról, jelenleg még mindig aktualitása van. Az idei tavaszon a különböző gyümölcsfajok virágzása, fenológiája közel azonos időszakra torlódhat.

Az alma, körte legfeljebb rügyduzzadás, a kajszibarack, cseresznye, meggy, szilva rügyfakadás (kezdete) állapotában van napjainkban.

Almában március 22-24-e táján figyeltük meg az almafa-varasodás első ivaros spóráinak, az aszkospóráknak a szóródását, amely a levegő hőmérsékletének felmelegedésével (0 fok felett) és az előrejelzett csapadékos napok bekövetkeztével intenzívebbé válik a következő napokban.

A növények fertőződése szempontjából viszonylag még szerencsés a helyzet, mivel a kórfolyamat a szirom- és lomblevelek megjelenésével egyidejűleg mehet végbe. Addig is a fent említett lemosó permetezések/kontakt készítmények használata javasolható.

A lehullott, varasodással fertőzött lomb jelentős fertőzési forrás az almában, körtében
A lehullott, varasodással fertőzött lomb 

 

A körtevarasodás aszkospóraszóródása, érése még várat magára, ugyanis a termőtestekben kialakult aszkuszok jelentős része még egynemű, csupán kis részükben láthatók a spórák kialakulásának első jelei. A fertőzött, úgynevezett „koszos” hajtásokról a konídiumok lefűződése még nem figyelhető meg.

Szántóföldi, gyümölcs- és ruderális területeken a mezei pocok népessége továbbra is alacsony (különösen a dunántúli területeken), de a felmelegedéssel a betelepülő, táplálékkereső populáció megfigyelését a továbbiakban sem hagyhatjuk el.

belviz.jpg
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.