2019. június 30., 17:28

Mentsétek meg a méheket!

A repce már rég elvirágzott, a méhészek készülnek a napraforgóhordásra. Nem véletlenül jut eszünkbe a tavalyi napraforgóhordás során tapasztalt „rejtélyes” méhelhullás. A méhészek „békeidőkben” is számoltak téli veszteséggel (10-15%), ami egy-egy keményebb tél után még magasabb is lehetett. Viszont az itthonról és külföldről érkező 35–55%-os veszteségekről szóló hírekre mindenki felkapta a fejét.

méhészet
Galéria
+3 kép a galériában
A gömöri méhész véleménye

Mivel a tavalyi furcsa elhullásokra egy év után sem kaptunk választ, kikértük a méhészkedéssel is foglalkozó kollégánk, Majoros Jácint véleményét.

– Az utóbbi 5-10 évben általános jelenséggé vált, hogy csökken a méhállomány száma, nemcsak Szlovákiában és a Kárpát-medencében, hanem az egész világon. A dolognak sok összetevője van. Az egyik okozó az időjárás. A napjainkban tapasztalható extrém időjárás és a hőmérsékletingadozás (áprilisban hideg volt, májusban rengeteg eső, aztán hirtelen jött meleg) mindenképpen hatással van a méhpusztulásra. Az időjárás mellett a különféle permetek, növényvédő szerek, vegyszerek nem célszerű használata riasztó méreteket öltött. Bármennyire is próbálják szabályozni, sokan megszegik az előírásokat – hívja fel a figyelmet Majoros. – Lassú folyamat ez, hosszú távú pusztulás. Ehhez adódik még az ún. hanyag méhészek okozta hiba is. Sokan hobbiból méhészkednek, de a méheket állandóan figyelni kell, nem elég csak hétvégeken. Az előző két tényező mellett tehát a tudatlanság is hozzájárul, hogy pusztulófélben van a méhészeti iparág.

Majoros Jácintot ugyan nem érintette a méhpusztulás, de mint hozzátette, nem voltak olyan jó kondícióban a méhei, mint a korábbi években. A hosszú és meleg ősz hatására nem teleltek ki a méhek, a tavaszi virágzás is később indult be, s amire megkezdődött, folyamatos eső köszöntött be. A repcéből és az akácmézből is kevesebb lett az idén, mondja a tornaljai méhész.

Délről viszik északra a méheket

Dél-Szlovákia ugyanakkor még mindig sokkal jobb helyzetben van, mint az ország északi része, mivel ott már késő ősszel is volt egy jelentős pusztulás. Egyes gazdák esetében ez 40-50%-os. Ahol ekkora mértékű a pusztulás, az már a körülményektől függetlenül a méhész hanyagságát is jelzi. Ha jobban odafigyelnek, 10-20 százalékban lehet minimalizálni a veszteségeket.

A statisztika is azt mutatja, mondja Majoros Jácint, hogy országszerte 10-15 százalékos a veszteség, s ezt évről évre pótolni tudják a méhészek. A valóság azonban mást mutat. Legutóbb például Liptóról keresték meg, hogy 10 méhcsaládot vennének tőle, mert állítólag Liptó és Árva környékén, sőt 200 kilométeres körzetben nincs senki, aki eladna méheket. Tehát az ország déli régiójából visznek méheket északra, hogy pótolják az ott helyenként 50-70%-ot is meghaladó veszteségeket. De ugyanez a helyzet pl. Magyarországon is, ahol az éghajlat miatt a déli határ mentén kedvezőbbek a feltételek a méhészetre.

A pusztulás már általános jelenséggé vált, s ha ilyen irányban folytatódik a mezőgazdaság – gondolok itt a sok permet, vegyszer és műtrágya használatára –, nem is várható javulás. Nincsenek zöldítések. Hiába írta elő az EU, hogy minden hektárból egy bizonyos mennyiségű területet parlagon kell hagyni, vagy olyan növényekkel bevetni, ami a méheknek hasznos. Ezt a gyakorlatban egyáltalán nem tartják be. Kevés az erdei rét és legelő, nincs lucerna, lóhere. Most kezdődik az az időszak, amikor kimondottan a réti virágokról kellene hordaniuk nektárt a méheknek. De mindenhol búza, szója vagy kukorica van.

Fotó:  Pixabay

A kérdésre, hogy van-e valami kártérítés a méhészek számára, Majoros elmondja, hogy Szlovákiában semmilyen kárpótlás nem létezik. Nincs, aki fizessen, a méhészszövetség erre nincs felkészülve, állami kárpótlás nincs, sőt, mivel a méheket biztosítani sem lehet, így a biztosítótársaságok sem fizetnek.

A kínai műméz letöri az árakat

Pedig a méhészetben rengeteg lehetőség volna, hiszen az EU jelentős mézimportra szorul. A méznek tehát lenne piaca, és talán még jövedelmező is lenne, ha a kínai mézbehozatal nem törné le az árakat. Kína 2017-ben 270 millió USA dollár értékben értékesített mézet, amivel a világon a legtöbb és legnagyobb mézexportáló ország is egyben. Néhány ázsiai mézexportőr nem titkolja, sőt hirdeti, hogy cégük a „kínai modell” szerint készített mézet értékesíti. Ennek lényege: az éretlen, magas víztartalmú, méznek nem nevezhető anyagot vásárolják fel a méhészektől, amit besűrítenek. Ezt az anyagot ipari méznek titulálják – hamisan, jócskán megszépítve a valóságot. Sajnos, Ázsiában a legtöbb méhész szinte vizet perget, „kaptárgyáraknak” is nevezhető üzemekben sűrítenek be és készítenek minél mézhez hasonlóbb valamit. A műméz előállítására komplett gyártósort, technológiát árul Kína, amit nemcsak értékesít, hanem úgy ad el, hogy az adott cégben társtulajdonos is lesz a kínai fél.

Mivel a méz világpiaci árát a nem Európában termelt méz határozza meg, amely dömping mennyiségben 1,25 euróért kerül a piacra, nem lehet vele versenyezni. Ellehetetleníti a főállású méhészeket. Ez ellen két lehetőség mutatkozik. Az egyik az importmézre kivetett védővám, de ha erre nincs politikai szándék, akkor marad a profi méhészek anyagi támogatása.

Ez a piaci nyomás tehet arról, hogy az EU-ban a méhészetek száma 2010 óta majdnem 100 ezerrel csökkent. 2018-ban az unió területén több mint 17,5 millió méhkaptár volt mintegy 600 ezer méhészetben. Ennek ellenére az elmúlt tíz évben szűkebb régiónkban növekedett a méhészettel foglalkozók és a méhcsaládok száma. Szlovákiában 2007-ben volt a legalacsonyabb a méh-

családok száma, akkor 208 ezret regisztráltak, ez mára 280 ezerre nőtt. De hol van ez a ’80-as évek 430 ezres számához? Magyarországon a méhcsaládok száma 2008-ra 420 ezerre csökkent, az azóta eltelt tíz évben viszont megduplázódott a számuk, 867 ezerre.

Amerikában biznisz lett a beporzás

Persze a méheknek nem csak a méz készítésében van szerepük. Amerikában például az egyre emelkedő beporzási díjak egyértelműen azt bizonyítják, hogy nincs elég méhcsalád. A méhészek igen nagy veszteségekről számolnak be, amit egyértelműen a növényvédelem számlájára írnak. A beporzási díj 200 USD/méhcsaládra emelkedett. Egy új piaci szegmens kezd kialakulni: vannak nagy méhészetek, amelyek nem vándorolnak a szántóföldi kultúrákhoz, gyümölcsösökbe beporzásra, hanem vegyszermentes természetes helyeken tartják a méheket, és szaporítanak vagy söpört rajokat készítenek. A beporzást végzők pedig folyamatosan vásárolják tőlük a méheket, az előző évi anyával a másfél kilós rajokért 130 dollárt is hajlandóak fizetni.

A fejlett világban mindenki érzi, hogy gond van. A kutatások azt mutatják, hogy a méhalkatúak élettere és a rovarok száma jelentősen csökkent. Bajorországban két hét alatt több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a „Fajok sokfélesége – Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell egy jogszabály tervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Fotó:  Pixabay

A vegyipar tagadja a vádakat

Ráadásul az ausztriai Karintiában már megtörtént az első komoly ítélet is. Négy hónap börtönre ítélték és 20 ezer euró kártérítésre kötelezték a Szövetségi Gyümölcstermesztők Egyesületének egyik vezetőségi tagját. A mezőgazdász klórpirifoszt (méhekre káros szert) juttatott ki szakszerűtlenül a virágzás ideje alatt a gyümölcsfákra, ami két méhész méhcsaládjainak pusztulását okozta.

Látványos demonstrációval tiltakoztak a méhészek a Bayer vegyipari konszern székháza előtt, a cég közgyűlésének ideje alatt, ahol a méhészek elpusztult méhekkel szórták tele a járdát. A glifozáttal kapcsolatos vádak és az első bírósági ítéletek súlyos nyomást helyeztek a vállalatra, és sokakat elbizonytalanítottak. Elég kellemetlen lehetett, hogy a közgyűlésre igyekvő részvényesek közül senki sem tudott úgy bemenni az épületbe, hogy ne kellett volna áthaladnia a füstfelhőn, illetve végiggyalogolnia az elpusztult méhek tömegével beszórt járdán. A vegyipar tagadja a felelősségét, és mivel több faktor is okozhatja a méhpusztulásokat, ezt sikerrel teszi. Viszont a tavalyi komolyabb méhelhullások megingatták azokat a méhészeket is, akik eddig szintén szkeptikus módon a méhésztársaik hanyagságának, hozzá nem értő atkakezelésének tulajdonították a méhek igen magas pusztulási arányát. 

Mindenesetre Magyarországon tavasszal a NÉBIH elkezdte kutatni a tavalyi napraforgón történt méhelhullásokat. Több mint 12 000 gazdálkodótól kért növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást. Az esetek felderítése érdekében ellenőrzi az érintett méhészetek 3 km-es röpkörzetében található, a kérdéses időszakban méheket vonzó kultúrát termesztő termelők növényvédelmi tevékenységét. Eredményt eddig nem tettek közzé, de legalább vizsgálják az okokat, ellentétben Szlovákiával.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/26. számában)

méhészet
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.