Mennyit ér majd a bérünk?
Tény, hogy a 2024-es évben gazdasági kihívások sokaságával nézünk szembe, de már két hónap elteltével is láthatjuk, hogy az inflációs folyamatok jó irányba haladnak. Optimistán azt is gondolhatjuk, talán túl vagyunk a válság nehezén. Már csak az a kérdés, hogy vajon a fizetésünkön is meglátszik-e majd ez a tendencia, vagy folytatódik az életszínvonal csökkenése.
Az elmúlt két évben ugyanis hiába növekedett a legtöbb ágazatban az átlagos nominálbér, a valóságban szinten minden ágazatban kevesebbet vittünk haza, a 2022-es inflációs mélyrepülésnek köszönhetően. Ez pedig azt is magával hozta, hogy a jelentős áremelkedést nem követte a bérek emelkedése, vagyis kevesebbet engedhettünk meg magunknak.
Az elemzők várakozása szerint idén ennek a folyamatnak akár vége is lehet, mert a hazai vállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek. Hogy megtartsák alkalmazottaikat, a bérek emelésére kényszerülnek, miközben sok, erre képtelen gazdasági szereplő akár be is csukhatja a kaput.
Az elmúlt évben az átlagos nominálbér a statisztikusok által vizsgált összes ágazatban növekedett. Legnagyobb mértékben a legrosszabbul fizető ágazatokban, nevezetesen a közétkeztetésben és a vendéglátásban, ahol tavaly 14,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér és elérte a 706 eurót. Tegyük hozzá, a 706 eurós átlag csak hat euróval több, mint a 2023-as minimálbér, vagyis nyilvánvaló, a gasztroszektorban lényegében az alkalmazottak többsége hivatalosan csak a legalacsonyabb fizetést kapta. 13,8 százalékkal emelkedett a szálláshelyeken dolgozók átlagfizetése is, és elérte az 1082 eurót.
Kétszámjegyű volt a növekedés az építőiparban is, ahol 1025, a kiskereskedelemben 1086, egyes piaci szolgáltatásokban 1395, a nagykereskedelemben 1466, végül az iparban 1511 euróra emelkedett az átlagfizetés. Kisebb mértékben, de nőttek a bérek a legjobban fizető ágazatokban is. Az információs és kommunikációs szektorban tavaly 7,2 százalékkal emelkedtek a fizetések, ami havi 2449 eurót jelent.
Az infláció növekedése 2023-ban fokozatosan lelassult, éppen ezért kisebb mértékben hatott a fizetések reálértékére, mint az előző évben. A reálbér a statisztikusok által megfigyelt tíz iparágból hatban nőtt. A növekedés a nagykereskedelemben mért 0,6 százaléktól az éttermi és vendéglátói tevékenységben bekövetkezett 3,5 százalékig terjedt.Ugyanakkor 3 százalékkal alacsonyabb reálbért regisztráltak az információs és kommunikációs szektorban, a szállítás és raktározás, a gépjármű-értékesítés és -javítás, valamint az ipar területén. Ha a reálbérek alakulását vesszük, 2009, a pénzügyi válság éve óta 2022 volt a legrosszabb év, amikor egyetlenegy ágazatban, a szállásiparban volt csupán némi növekedés.
A 2024-es valóság egyébként 4,31 eurós minimális órabért jelent. Ezt azért is fontos kiemelni, mert legkevesebb ezt az összeget kell megkapnia a rendes bér felett annak, aki vasárnap is dolgozik, a szombati munkavégzés esetén pedig ennek legalább a felét.
Az elmúlt évben a minimális nettó fizetés 568,97 euró volt, ami idén havonta 46,53 euróval nő. A minimálbérért dolgozók havi nettó fizetése tehát 2024-ben 615,50 euró.
Az tehát egyértelműnek tűnik, hogy már csak a minimálbér emelkedése miatt is javulnia kell az átlagjövedelmek mértékének. A társadalomban nagy vitát váltott ki és a parlamenti ellenzék bírálta, hogy a kormány jelentősen emelte a miniszteri költségtérítéseket, ugyanakkor a közalkalmazottakról megfeledkezett. Ezt a szakszervezetek is kifogásolták, mondván, nem helyes és nem népszerű, ha a kormány emeli a miniszterek fizetését anélkül, hogy a közalkalmazottak és a köztisztviselők fizetését is emelné. Tegyük hozzá, az elmúlt időszakban a tanárok és az egészségügyben dolgozók fizetése is jelentősen emelkedett.
Egy friss felmérés szerint a lakosság többségének anyagi helyzete nem sokat változott 2020 és 2024 között. A megkérdezettek 44 százaléka elégedetlen az anyagi helyzetével. 27 százalék azoknak az aránya, akik már hosszú ideje rossznak érzik a helyzetet, további 17 százalék pedig úgy érzi, a nevezett években romlott az anyagi helyzete.
A vállalatoknak különösen nehéz a 25-34 éves korosztályba tartozók megtartása. Ezek a fiatal munkavállalók általában aktívak, produktívak, már némileg tapasztaltak, máshonnan is vannak ajánlataik, ugyanakkor még nem gyökereztek meg annyira a cégükben, ami visszatartaná őket, nem volt idejük magas pozíciókat, s az ezzel járó magasabb anyagi megbecsültséget elérniük. Ennek a korosztálynak az 58 százaléka tavaly munkahelyváltást tervezett anyagi helyzete miatt, pedig éppen ezeknek a fiataloknak a megtartása lenne kulcsfontosságú a vállalatok és az ország szempontjából is. Az új munkahely ugyanis már külföldi állást jelenthet, ami hosszú távon az ország lehetőségeit negatívan befolyásolhatja.
