Mennyire sikeresek az állatkerti fajmentő programok?
BUDAPEST, LONDON. Miközben a fogásban tartott nagymacskák természetbe történő visszatelepítését vizsgáló tudósok szerint nem egyértelmű az állatkerti fajmentő programok sikere, Magyarországon több eredményről is beszámoltak az érintett intézmények.
Fellángolt a vita arról, hogy az állatkertek és a fogságban született állatok valóban segítik-e egy-egy faj megőrzését, a természetbe való visszatelepítését. A Biological Conservation című szaklapban a témához kapcsolódó cikk megkérdőjelezi a visszatelepítési programok sikerét. Brit egyetemi kutatók szerint a fogságból a természetbe visszahelyezett tigrisek és farkasok esélye az életben maradásra mindössze 33 százalék. A ragadozó-visszatelepítési programokat a világ 45 helyszínén vizsgálták.
A magyarországi helyzet kapcsán Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című adásában elmondta, nagyon nagy dolognak számít, hogy náluk, nemrég egy borneói orangután született. Ez a faj rendkívül ritka és veszélyeztetett, ezért fontos, hogy fogságban is napvilágot látott egy ilyen állat. Hozzátette: nagyon jelentős az európai állatkertek szövetségének a ritka állatok megmentését, szaporítását szolgáló együttműködési programja, amely többek között a beltenyészetek kialakulásának elkerülését szolgálják. Gajdos László példaként elmondta, a Nyíregyházi Állatpark baliseregély-populációjának, más állatkertek állományával együtt, fontos szerepe lehet abban, hogy a madárfaj eredeti, indonéziai élőhelyén újra elszaporodjon, jelenleg ugyanis alig száz példány fészkel az ázsiai területen.
Mészáros Gabriella, a győri Xantus János Állatkert zoopedagógusa a Kossuth Rádió műsorában elmondta, mint sok más hasonló intézményben, náluk is zajlanak fajfenntartó programok. Egy hónapja született meg az intézmény első kis tigrise, amelynek anyja, a tizenhárom éves Káma már születése óta a győri intézményben élt, és tavaly érkezett hozzá párnak egy fehér bengáli tigris. Ahogy a tigriskölyök anyja, úgy a jaguárjuk is más állatkertből kapott párt, és remélik, neki is születik utóda. A győri, Chico nevű fekete nagymacskához Lengyelországból érkezett tavaly egy Zoja nevű foltos nőstény jaguár.
A magyarországi helyzet kapcsán Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című adásában elmondta, nagyon nagy dolognak számít, hogy náluk, nemrég egy borneói orangután született. Ez a faj rendkívül ritka és veszélyeztetett, ezért fontos, hogy fogságban is napvilágot látott egy ilyen állat. Hozzátette: nagyon jelentős az európai állatkertek szövetségének a ritka állatok megmentését, szaporítását szolgáló együttműködési programja, amely többek között a beltenyészetek kialakulásának elkerülését szolgálják. Gajdos László példaként elmondta, a Nyíregyházi Állatpark baliseregély-populációjának, más állatkertek állományával együtt, fontos szerepe lehet abban, hogy a madárfaj eredeti, indonéziai élőhelyén újra elszaporodjon, jelenleg ugyanis alig száz példány fészkel az ázsiai területen.
Mészáros Gabriella, a győri Xantus János Állatkert zoopedagógusa a Kossuth Rádió műsorában elmondta, mint sok más hasonló intézményben, náluk is zajlanak fajfenntartó programok. Egy hónapja született meg az intézmény első kis tigrise, amelynek anyja, a tizenhárom éves Káma már születése óta a győri intézményben élt, és tavaly érkezett hozzá párnak egy fehér bengáli tigris. Ahogy a tigriskölyök anyja, úgy a jaguárjuk is más állatkertből kapott párt, és remélik, neki is születik utóda. A győri, Chico nevű fekete nagymacskához Lengyelországból érkezett tavaly egy Zoja nevű foltos nőstény jaguár.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
