Mégsem szűnnek meg az étkezési jegyek
Az érintett cégek bűnössége bebizonyosodása esetén azokat a közbeszerzésekben való részvételre vonatkozó hároméves tilalommal is büntethetik. Ez esetben az „ebédjegyek“ kínálata jelentős mértékben csökkenne és kérdésessé válna az alkalmazottak étkezési támogatásának hozzáférhetősége és előnyössége is.
Iveta Radièová kormánya idején, 2011-ben az ebédjegyek teljes körű megszüntetéséről beszéltek, illetve azokat ugyanolyan értékű anyagi hozzájárulással helyettesítették volna. A munkáltató kötelező, 55 százalékos hozzájárulását egyszerűen a havi bérükkel együtt kifizették volna az alkalmazottaknak. A tervezett változást azonban mégsem vezették be. Aztán tavaly is akadtak a módosításra irányuló kezdeményezések, ám a jelenlegi kormány nem tervezi a jegyek megszüntetését.
A minisztérium nem tartja elfogadhatónak, hogy az alkalmazottak készpénzt kapjanak az ebédjegyek helyett. Ennek egyrészt anyagi okai is vannak, a szociális tárca azonban elsősorban azzal érvel, hogy az ebédtámogatásra jogosultak a készpénzt nem meleg ételre fordítanák, hanem másra, akár alkoholra avagy cigarettára is. Emellett ha az összeg a bérnek lenne a része, növelné a járulékokat, ami végső soron azt jelentené, hogy a jogosultak kevesebb pénzt kapnának, mint most - sorolta a tárca érveit Veronika Husárová, a minisztérium sajtóosztályának munkatársa.
A politikusoktól függetlenül működik azonban a versenyhivatal (PMÚ), amely azt állítja: arra vonatkozó bizonyítékokkal rendelkezik, hogy 5 ebédjegyeket forgalmazó szlovákiai társaság kartelltevékenységet folytat. Az összegyűjtött bizonyítékok alapján a cégek állítólag azt szorgalmazták, hogy az áruházláncok pénztárában egyszerre legfeljebb öt étkezési jegyet fogadjanak el a vevőktől. A cégek között állítólag arról is szó volt, hogy miként szabályozzák a saját részvételüket a pályázatok során. Arról szóló megállapodásokat is kötöttek, hogy a vetélytárs ügyfelei részére nem szabnak majd nullás illetékeket vagy nem adnak nekik másféle bónuszokat azért, hogy ne szippantsák el őket egymástól.
A cégek az előzőleg lezárt könyvelési időszakuk forgalmának akár 10 százalékát is kénytelenek lesznek pénzbírságként kifizetni. A közigazgatási eljárást fél éven belül le kell zárni. Az Étkezési Jegyeket Kibocsátók Társulása (AESP) nem ért egyet a február 26-i sajtótájékoztatón elhangzottakkal, mert az AESP állítólag következetesen betartja az alapszabályzat III. bekezdése 3. pontjában foglaltakat. "A társulás nem végzi egy kereskedelmi társaság feladatait, tagjai pedig semmiféle kartellegyezményeket nem kötnek. A társulás a tevékenysége során a gazdasági verseny védelméről szóló törvény alapján jár el“ – nyilatkozta a Pravda napilap internetes portáljának az AESP vezetője, Štefan Petrík.
A versenyhivatal megállapította: az emberek arra kényszerültek, hogy az étkezési jegyeiket elsősorban a vendéglőkben, éttermekben, szállókban használják fel, mert az ügyben érintett cégek ezen létesítményektől kapott províziói állítólag sokkal magasabbak, mint az áruházláncoktól kapottak.
Jelenleg hozzávetőleg 750 ezer alkalmazott és sok vállalkozó is használja a jegyeket, amelyek értéke 3,15 és 5 euró között van. A múltban sok vita folyt arról, hogy van-e jelentőségük a jegyeknek, ugyanis akadnak olyan polgárok, akik nem is az étkezések során használják fel azokat. 2001-ben a hatóságok azt fontolgatták, hogy a jegyekkel csak a meleg ételekért lehessen fizetni.