Megalakult az Arrabona klaszter
POZSONY. Négy város, Győr, Dunaszerdahely, Somorja és Mosonmagyaróvár megalapította az Arrabona EGTC Európai Területi Társulást. Az alapítók további települések csatlakozását várják a Csallóközből és a Szigetközből.
Az alapítók azt szeretnék, ha minél több térségbeli település csatlakozna, ezzel valóságos területi társulás jöhetne létre, amely magába foglalná a magyar-szlovák országhatáron átívelő legkiterjedtebb területi együttműködést.
A magyar-szlovák államhatár mentén eddig 3 EGTC-t jegyeztek be Brüsszelben. Az első az Ister-Granum EGTC, melynek a két alapító város, Esztergom és Párkány mellett további 84 település a tagja a Duna mindkét oldaláról. Ez az EGTC volt a második az európai kontinensen! Következett a Kassa-megye déli részén található települések és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határ menti településeinek Európai Területi Társulása, az Abaúj EGTC. Időrendi sorrendben az utoljára bejegyzett EGTC a Pons Danubii Európai Területi Társulás. Alapítói: Révkomárom, Gúta, Ógyalla, Komárom, Tát és Kisbér városok.
Mi az EGTC – Európai Területi Társulás előnye? Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke a magyarázatot az eurorégióknál kezdi. Az eurorégiókat főleg kulturális, illetve települések és emberek közötti kapcsolatok jellemezték, az EGTC-k gazdasági hatáskörökkel is rendelkeznek. Fontos pillérei lehetnek a gazdaságfejlesztésnek. Ne feledjük, hogy Közép-Európa minden országában a határ menti térségek többsége hátrányos helyzetű. Ennek az az oka, hogy a 20. században megrajzolt új országhatárok az addig egységes, természetes gazdasági térségeket szelték ketté, létrehozva ezzel zsákrégiókat, fejlődésképtelen, leszakadó térségeket.
2007-ben beteljesült a régen megfogalmazott igény arra, hogy létrehozzák az európai térségek magasabb szintű kapcsolatainak jogi keretét. Ekkor elfogadták az Európai Parlamentben az EGTC-k jogszabályát, amelyat Szlovákia 2008-ban ratifikált. Az EGTC-k előnyt élveznek az EU-alapokhoz benyújtott pályázatok elbírálásánál, és várhatóan a jövőben szerepük hatványozottan felerősödik. Az európai fejlesztések tengelyévé válhatnak. A jogszabályok értelmében vállalkozásokat, oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket alapíthatnak, kamarákat tarthatnak fenn. Erőteljesen szabályozhatják tehát a szomszédos térségek gazdaság- és vállalkozásfejlesztését, intézményes területfejlesztést hajthatnak végre.
A magyar-szlovák államhatár mentén eddig 3 EGTC-t jegyeztek be Brüsszelben. Az első az Ister-Granum EGTC, melynek a két alapító város, Esztergom és Párkány mellett további 84 település a tagja a Duna mindkét oldaláról. Ez az EGTC volt a második az európai kontinensen! Következett a Kassa-megye déli részén található települések és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határ menti településeinek Európai Területi Társulása, az Abaúj EGTC. Időrendi sorrendben az utoljára bejegyzett EGTC a Pons Danubii Európai Területi Társulás. Alapítói: Révkomárom, Gúta, Ógyalla, Komárom, Tát és Kisbér városok.
Mi az EGTC – Európai Területi Társulás előnye? Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke a magyarázatot az eurorégióknál kezdi. Az eurorégiókat főleg kulturális, illetve települések és emberek közötti kapcsolatok jellemezték, az EGTC-k gazdasági hatáskörökkel is rendelkeznek. Fontos pillérei lehetnek a gazdaságfejlesztésnek. Ne feledjük, hogy Közép-Európa minden országában a határ menti térségek többsége hátrányos helyzetű. Ennek az az oka, hogy a 20. században megrajzolt új országhatárok az addig egységes, természetes gazdasági térségeket szelték ketté, létrehozva ezzel zsákrégiókat, fejlődésképtelen, leszakadó térségeket.
2007-ben beteljesült a régen megfogalmazott igény arra, hogy létrehozzák az európai térségek magasabb szintű kapcsolatainak jogi keretét. Ekkor elfogadták az Európai Parlamentben az EGTC-k jogszabályát, amelyat Szlovákia 2008-ban ratifikált. Az EGTC-k előnyt élveznek az EU-alapokhoz benyújtott pályázatok elbírálásánál, és várhatóan a jövőben szerepük hatványozottan felerősödik. Az európai fejlesztések tengelyévé válhatnak. A jogszabályok értelmében vállalkozásokat, oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket alapíthatnak, kamarákat tarthatnak fenn. Erőteljesen szabályozhatják tehát a szomszédos térségek gazdaság- és vállalkozásfejlesztését, intézményes területfejlesztést hajthatnak végre.
Forrás
mkp.sk
