Még vita van az adó- és járulékreformról

„A szuperbruttó bér meghatározásánál kell úgy eljárni a fegyveres testületek tagjai esetében, hogy az igazságos legyen, hogy bevételeiket ne érintse negatívan a reform” – mondta a szerdai kormányülés után Mihál. Az nem derült ki, hogy a rang alapján folyósított külön juttatásokra, melyek eddig járulékmentesek voltak, milyen szabályok vonatkoznának. Holnap megválaszolhatják ezt a kérdést is.

A művészek és szellemi szabadfoglalkozásúak tiltakozása nyomán Mihál elképzelhetőnek tartja, hogy ezek a munkavállalók az ún. tantiémekből (osztalékokból és jogdíjakból) fizessenek járulékot. A miniszter mérlegeli, hogy a művészek kosztümjeinek ára munkaruhaként beszámolható legyen az adóbevételek biztosításához elengedhetetlen költségekbe. A művészek követelését, hogy esetükben maradjon meg a 40 százalékos költségátalány leírásának lehetősége, nem támogatja, mert azzal „az állami költségvetés adóbevételeinek teljesítése kerülne veszélybe, hiszen egyes csoportok visszaélhetnének vele”.

Mivel a reformhoz parlamenti többség kell, Jozef Mihál és a kormány elképzelései egyáltalán nem véglegesek. A művészeknek és kisvállalkozóknak a Polgári Konzervatív Párt négy képviselője megígérte, hogy a 40 százalékos átalányköltség fennmaradása nélkül nem szavazza meg a törvényt. Tegnap, a művészek és a Most-Híd vezetőinek tárgyalását követően a frakció egésze vállalta, hogy támogatja a szellemi szabadfoglalkozású emberek érdekeit és követelését.

Többször elhangzott az érv, hogy mindenütt a világon ad ilyen lehetőséget az adó- és járulékrendszer, hiszen egy író, költő, feltaláló, kutató, zeneszerző, táncművész vagy újságíró, képzőművész esetében sok olyan költség és munka van az alkotás mögött, amelyről nem lehet áfás számlát kiállítatni.