Még csökkent egyes élelmiszerek ára, de drágulás várható
Az élelmiszerek árának évközi összehasonlításból kiderül, hogy a górcső alá vett termékek fele olcsóbb lett, esetleg változatlan maradt az áruk. „A legszembetűnőbb, 44 százalékos árcsökkenés a burgonya esetében tapasztalható. A korábbi ár negyedével olcsóbban juthatunk ma almához, a kristálycukorért pedig az egyötödével fizetünk kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A húsfélék sem képeznek kivételt“ – mutat rá a Szlovák Statisztikai Hivatal decemberi adatai alapján a Postabank elemzői csoportja.
A tejtermékekért viszont manapság többet kell fizetnünk, mint korábban. A legnagyobb mértékű a drágulás a csokoládé esetében, a kakaó magas világpiaci ára miatt. Egyes élelmiszerfélék ára viszont már hosszabb ideje csökken. Egyelőre tehát elkerülhető a drágulás, ami a tavaly nyári gazdag termésnek köszönhető.
Andrej Arrady, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője hangsúlyozza, hogy a legfontosabb tényező továbbra is a nyersolaj árának alakulása. Az olaj árcsökkenése a világpiacon meglevő túlkínálatnak köszönhető. Annak ellenére, hogy a kulcsfontosságú olajágazatokban több konfliktusra is sor került, az olajellátás javul. A befektetők a piacokon továbbra is arra számítanak, hogy annak ára jóval a hordónkénti 70 dollár alatt marad.
Az olaj az üzemanyagok közvetlen árán kívül más árufélék és szolgáltatások gyártási költségeire, végső soron pedig a bevásárlókosarakba tett termékek árára is hatást gyakorol. „Az év további hónapjaiban az árakra gyakorolt nyomás majd csak nagyon elenyésző lesz“ – szögezte le Arady.
Az olcsó olaj gyakorolja végső soron a legnagyobb hatást az európai gazdaságra, és hatással van a háztartások fogyasztására is. Minél nagyobb a kereslet, a kereskedők annál szívesebben árusítják a termékeiket, természetesen magasabb árért.
Peter Kažimír pénzügyminiszter bejelentése, miszerint a Pénzügypolitikai Intézet (IFP) legutóbb közzétett előrejelzése szerint Szlovákia gazdasága idén még gyorsabb ütemben, 2,9 százalékkal nő, még inkább vásárlásra sarkallhatja a lakosságot. A tárcavezető úgy véli, hogy az emberek az emelkedő béreknek és a csökkenő munkanélküliségnek (a jelenlegi 13-14 százalékról 2018-ig 10 százalékra kellene csökkennie) köszönhetően is egyre több terméket vehetnek majd meg.
Az egészségbiztosításból levonható tételnek köszönhetően is ez idő tájt némileg emelkedett az alacsony bevételű alkalmazottak nettó bére. „Ez a jövedelemnek az a része, amelyet teljes mértékben a fogyasztáshoz vándorol át“ – állítja a miniszter.
Nem utolsósorban az árakat jelentős mértékben befolyásolja a nemzetközi politika is. Az Európai Unió az elhúzódó ukrajnai harcok miatt újabb Oroszország-ellenes szankciók bevezetését tervezi.
