Már nem éri meg annyira külföldön munkát vállalni
Ha egy fiatal, friss végzős bőröndjét kapva útra kerekedett, hogy külföldön próbáljon szerencsét néhány évvel ezelőtt még tisztes összeget kereshetett magának. Mára kiszorította a szlovákiait a még olcsóbb, kelet-európai munkavállaló.
„Ma már olcsó munkaerőt is alkalmaznak, főként Kelet-Európából, ami azt jelenti, hogy az emberek a korábbiaknál alacsonyabb bérekért kénytelenek dolgozni. Nem csak, hogy sok az érkező, de azokból is bőven akad, akik úgy határoznak, hogy nem veszik külföld, így például Anglia felé az irányt, mert bizonyos egykor volt előnyök ebből már nem származnak“ – fűzte hozzá az Angliát megjárt tanár.
10 százalékkal csökkent a külföldön dolgozók száma
Ennek oka, hogy Anglia a Brexit útjára lépett, azaz fokozatosan elhagyja az Európai Unió (EU) kötelékét, s ennek megfelelően a külföldi munkaerő számának korlátozását tervezi. Azt, hogy mindez nem csupán szóbeszéd, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának (ŠÚ SR) adatai is megerősítették. Külföldön rövid ideje mintegy 150 ezer szlovák állampolgár dolgozik. Ha ezt összevetjük 2016 ugyanezen időszakával, 10 százalékos csökkenést tapasztalhatunk. A tartósabb ideje munkájukat őrző bevándorlók között javarészt építőmunkásokat, egészségügyi alkalmazottakat, illetve gyártósori alkalmazottakat találunk.
„Hazatérő szlovákiaiak számának enyhe emelkedését tapasztaljuk, legyen szó korábban Csehországban vagy az EU nyugatibb államaiban dolgozó állampolgárokról, s nemcsak a körülmények, illetve a politikai helyzet alakulása folytán, hanem a jobb munkalehetőségek, a szlovákiai cégekben végbemenő béremelkedések következményeként is“ – mondta el a Grafton munkaerő közvetítő cég munkatársa, Branislav Jancuška. Érdekességnek mondható, hogy a szlovák állampolgárok ezáltal fokozatosan átrendezik a dolgozó bevándorlók térképét.
Nagy-Britannia és Írország helyett Németország és Ausztria
„A válság abban a tekintetben eredményezett jelentős változást, hogy a munka után külföldre elvándorlók zöme mára nem Nagy-Britanniát vagy Írországot, hanem Németországot vagy Ausztriát választja úti céljául. S ez esetben főként nőkről és idősebb emberekről beszélhetünk. Ennek oka, hogy ezek az emberek élethelyzetük megoldásán dolgoznak, míg az EU bővítését követően ez inkább arról szólt, hogy gyerünk és vágjunk bele valamibe, a válságot követően már az anyagi helyzet, a bérezési problémák megoldásáról szólt, mert mondjuk állástalanokká lettünk“ – magyarázta Martin Kahanec, a Közép-európai Munkakutatási Intézet igazgatója.
Jelenleg éppen Ausztriában dolgozik a legtöbb szlovákiai. Ebben elsősorban a nők járnak az élen, kéthetes turnusokban idős embereket gondozva. Mindenesetre Csehország is – függetlenül a krízis éveitől – egy jelentős célországnak tekintendő, ha a szlovákiai emberek külföldi munkavállalásáról esik szó.
„Rengeteg olyan szabad álláshelyet kínálunk, amelyet nem vagyunk képesek betölteni, mert éppen a megfelelő szakképesítéssel felvértezett személyekből van hiány, s ebben éppen a visszatérők lehetnek majd segítségünkre“ – jegyezte meg a jelenség pozitív hozadékairól szólva Kahanec.
