Magyar, vagy spanyol cég csapja be a szlovákiai vállalkozókat?

Branislav Drozdík vállalkozó is megkapta a Szlovák Telefonkönyv Társaság (SzTT) által küldött számlát. Ebben 119,50 euró befizetésére szólították őt fel arra hivatkozva, hogy szerepeltetik az általa ismeretlen cég telefonjegyzékében. „Egyszer már kaptam hasonló felszólítást. El tudom képzelni, hogy az olyan nagy cégek könyvelési osztályán, ahova naponta több tucat számla fut be, automatikusan megtérítik a kért összeget“ – mondta a a Pravda napilapnak.

Mint kiderült, az első számla megtérítésével az adott fizikai, vagy jogi személy kötelezettséget vállalt, hogy a szolgáltatást további egy évig igénybe veszi. Ennek költsége összesítve 477,60 euró. Mivel jogi szempontból ez nem minősíthető csalásnak, csak, kétes üzletnek, nem bűncselekmény, tehát nem büntethető. A hatóság Szlovákiában tehetetlen, nem így Csehországban.

Az Európa-szerte jól ismert rafinált ügyletnek Csehországban még a Nemzeti Vagyonlap is áldozatául esett. Az újságírók kinyomozták, hogy a számlákat küldő cég ügyvezetője a Budapesten élő Herceg Levente Attila  ún. "fehér ló volt, tehát egy előtérbe állított személy, akire a joghézagokat ügyesen kihasználó "üzleti vállalkozás" épült. A férfi egyetlen közzétett adata a számlán feltüntetett telefonszáma volt, de ezen nem lehetett őt elérni.

A Pravda felkutatott egy férfit, aki egy ideig brigádmunkát végzett az említett magyar cégnél, amely egyetlen helyiséget tartott fenn négy . "Ezek  állandóan csengtek. Az ügyfelek a számlákról kértek tájékoztatást“ - közölte az informátor. Peter Havlík ügyvéd szerint a számlákat kibocsátó cég kihasználja a szlovák törvényekben található joghézagot. "Nem nevezném csalásnak az eljárást, de ellenkezik a tisztességes üzlet alapelveivel. Ezt az esetleges bírósági pernél is figyelembe vennék“ – állítja.

Csehországban az áldatlan helyzetet a Kereskedelmi Törvénykönyv 2010-ban történt módosítása oldotta meg, amely újabban már meghatározza az ún. a katógusos csalást. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség nem kíván foglalkozni az üggyel. Krkošová, a felügyelőség szóvivője azt mondta, a megszólított cég szabadon eldöntheti, hogy elfogadja-e a felkínált szolgáltatást, válaszol-e rá, vagy figyelmen kívül hagyja azt.

Magyarországon idén a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezett vizsgálatot a European City Guide által küldött megtévesztő levelek ügyében. Az European City Guide (ECG) cég eléggé egyedi módszert alkalmaz a hirdetők és előfizetők toborzására. Kisebb cégek, intézmények, társasházak adatait tartalmazó listákat vásárol és ennek alapján nagy mennyiségű megtévesztő levelet küld egy-egy országba, gyakran részben hibás címzéssel, hogy már ezzel is válaszadásra ösztönözze a precíz munkatársakat - írja az uzletihirszerzes.hu portál.

A nyomtatvány általában az EU tizenkét csillagát is megjelenítő sárga-kék háttérrel készül, amely önmagában is alkalmas a címzett megtévesztésére, továbbá hatékonyan megnehezíti az apró betűs részek elolvasását. Azt ugyanis, hogy az "adatpontosítás" és az egyébként jelentéktelen kiadványban való bélyegnyi megjelenés nem ingyenes, hanem közel ezer euróba (több mint 200.000 forintba) kerül, csak innen tudhatnánk meg. Továbbá a szerződés évente automatikusan meghosszabbodik, így az ECG alaposan megfeji azokat a szervezeteket, amelyek bedőlnek a csalásnak és válaszolnak a levélre.

Szerencsére az Európai Unió 97/55/EC és 84/450/EEC direktívái alapján az ilyen "szerződések" érvénytelenek, ezért az ECG még sohasem vitte perre a dolgot, beéri a nem fizetőknek küldött homályos jogi fenyegetésekkel, majd alkudozni próbál a hirdetési díjról vagy a Ludenbach-csoport más cégei kezdik zaklatni az ügyfelet.

Angol bíróságok 2003-ban vétkesnek találták a spanyol bejegyzésű céget a tisztességes kereskedelemről szóló jogszabályok megsértésében, ezért a vállalkozást európai jogsegély keretében egy évre bezáratták és a tulajdonosára a katalán hatóságok többszázezer eurós pénzbüntetést szabtak ki.

A csaló vállalkozás ezután Valencia tartományba, majd Malagába települt át, ahonnan még agresszívebb módszerekkel próbálkozott - akik nem voltak hajlandó fizetni, azokra az uniós jogot figyelmen kívül hagyó svájci pénzbehajtó cégeket uszított, Írországban az "ellenállókat" bűnözők életveszélyes fenyegetésekkel zaklatták, a megtévesztésnek áldozatul esett üzleteket tömörítő StopECG szervezet weboldalát pedig ügyvédekkel igyekezett bezáratni.

A fentiek miatt az uzletihirszerzes.hu azt javasolja, senki se válaszoljon az European City Guide levelekre, dobja el, többszöri kiküldés esetén esetleg értesítse a hatóságokat. Az eset egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a kisebb cégeknél és intézményeknél is szükséges kialakítani azt a levél- és elektronikus üzenet kezelési eljárást, amely biztosítja, hogy az informális ügymenet vagy egy jó szándékú alkalmazott túlbuzgósága miatt ne kerülhessen a cég kellemetlen helyzetbe.