Ma temetik Petőfit Budapesten
Több ezer ember jelezte részvételét a pénteki Petőfi-napra a Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület adatai alapján. A Papp László Sportarénában egész napos programot szerveztek, amely a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben fejeződik be, ott temetik el Petőfi Sándor állítólagos maradványait. Ezzel lezárul a közel 26 éves kálvária, és a nemzeti hős végre magyar földben nyughat majd, legalábbis a Petőfi bizottság és annak vezetője, Morvai Ferenc szerint. Mások azonban nem így gondolják.
Petőfi Sándor a világszabadság szimbóluma, ezért párt-, faji, vallási hovatartozás nélkül, cigány, zsidó, református és katolikus békében megfogja majd egymás kezét, és átsétál a Fiumei úti temetőbe, ahol lerója kegyeletét a magyar nemzeti hős előtt - ismertette a pénteki eseménysor legfontosabb pontját Morvai Ferenc a Hirado.hu-nak.
„Született 1823-ban Magyarországon, meghalt 1856-ban Szibériában, eltemetve 2015. július 17-én Budapesten” - hirdeti a rendezvény szórólapja, kiegészülve - és némileg átfogalmazva az eredeti versrészletet - az „akik még nem tudtátok, most megtudhatjátok” sorral, ezzel üzenve a kételkedőknek. Szkeptikus ugyanis akad bőven, szinte csak az van itthon, élen a Magyar Tudomány Akadémiával. De a történet nem most, hanem több mint negyedszázada kezdődött, 1989-ben, még egy másik rendszerben.
Abban az évben jelentették be Morvai Ferencék, hogy szibériai expedíciójuk eredményeként a Burjátföldön megtalált földi maradványok alapján Petőfi Sándor nem a segesvári csatában halt meg, ahogy azt az iskolákban tanítják, hanem a Bajkál-tó közelében, Barguzinban, ahol a forradalom és szabadságharc után még néhány évig élt és alkotott. 1990 tavaszán azonban - Morvai szerint két nappal a bejelentésük után és tudományos vizsgálat nélkül - igazságügyi orvos szakértők és régészek bebizonyították: nem a költő, hanem egy nő csontvázát találták meg.
A bizottság elnöke nem adta fel. Fel akarta nyittatni Petőfi szüleinek a Fiumei úti sírkertben lévő kriptáját, hogy kollégái DNS-mintát tudjanak venni, ám ezt elutasították. Ezt követően elkezdte felkutatni Petőfi vérszerinti rokonait. Kondoroson több hektárnyi területet vásárolt, és ásatásokat végeztetett, ahol rá is bukkantak a költő István nevű öccsének sírjára, de a csontokat nem tudták felhasználni. Ezután elindult az európai kutatás, és több rokont is sikerült felkutatni, akik közjegyző előtt vérmintákat adtak. Azokat és a Szibériában megtalált maradványokat legutóbb idén márciusban egy kínai kutatócsoport vetette DNS-vizsgálat alá, és bebizonyította, hogy valóban Petőfi Sándor csontjaira leltek, mivel a maradványok 99,2-99,9 százalékos hasonlóságot mutattak két ma élő, női ágon leszármazott Petőfi-rokonnal.
„Született 1823-ban Magyarországon, meghalt 1856-ban Szibériában, eltemetve 2015. július 17-én Budapesten” - hirdeti a rendezvény szórólapja, kiegészülve - és némileg átfogalmazva az eredeti versrészletet - az „akik még nem tudtátok, most megtudhatjátok” sorral, ezzel üzenve a kételkedőknek. Szkeptikus ugyanis akad bőven, szinte csak az van itthon, élen a Magyar Tudomány Akadémiával. De a történet nem most, hanem több mint negyedszázada kezdődött, 1989-ben, még egy másik rendszerben.
Abban az évben jelentették be Morvai Ferencék, hogy szibériai expedíciójuk eredményeként a Burjátföldön megtalált földi maradványok alapján Petőfi Sándor nem a segesvári csatában halt meg, ahogy azt az iskolákban tanítják, hanem a Bajkál-tó közelében, Barguzinban, ahol a forradalom és szabadságharc után még néhány évig élt és alkotott. 1990 tavaszán azonban - Morvai szerint két nappal a bejelentésük után és tudományos vizsgálat nélkül - igazságügyi orvos szakértők és régészek bebizonyították: nem a költő, hanem egy nő csontvázát találták meg.
A bizottság elnöke nem adta fel. Fel akarta nyittatni Petőfi szüleinek a Fiumei úti sírkertben lévő kriptáját, hogy kollégái DNS-mintát tudjanak venni, ám ezt elutasították. Ezt követően elkezdte felkutatni Petőfi vérszerinti rokonait. Kondoroson több hektárnyi területet vásárolt, és ásatásokat végeztetett, ahol rá is bukkantak a költő István nevű öccsének sírjára, de a csontokat nem tudták felhasználni. Ezután elindult az európai kutatás, és több rokont is sikerült felkutatni, akik közjegyző előtt vérmintákat adtak. Azokat és a Szibériában megtalált maradványokat legutóbb idén márciusban egy kínai kutatócsoport vetette DNS-vizsgálat alá, és bebizonyította, hogy valóban Petőfi Sándor csontjaira leltek, mivel a maradványok 99,2-99,9 százalékos hasonlóságot mutattak két ma élő, női ágon leszármazott Petőfi-rokonnal.
Forrás
Híradó.hu